Ez lehet a két cica viselkedésének az oka?

Az én cicámat amikor kiscica volt mindig kézbe vettem néha simiztem, ahogy egyre nagyobb lett úgy hagytam, amjd egyszer csak megsimogattam és láss csodát, bújik belém, szeret, hozzáteszem hogy KANDÚR :) Messziről nyávog ha busszal jövök, megismeri az autó hangját és arra is jön :) 3 éves :)

Nem tudom, hogy lehet-e az oka, de azt én is észrevettem, hogy nagyon sok tévhit van a cicákkal és a viselkedésükkel kapcsolatban. Meg sok-sok általánosítás, ami igazán nem is állja a helyét, hiába "új keletű" megállapítás, mint amit pl: te is írtál, csak éppen a kijelentés ellenkezőjét. Szóval nálatok is megdől a nagy megállapítás, mint nálunk. Végül is nem tudom ez mitől függ és miért lehet. Nekem az első cicám egy nagy családból került hozzám, ahol voltak gyerekek, akik "nyúzták", ugye volt apa, anya cica és a tesók meg egy kutya is... volt hangzavar rendesen. Örültem is, hogy ilyen környezetből kerül hozzám, mert ugye mennyire szocializált lesz ezáltal. Jól bántak vele, nem bántották, szabad volt minden neki. Mondanom se kell, hogy most szinte mindenkitől fél és (szerencsére) rajtunk kívül (a gazdáin) nem is engedi másnak, hogy hozzá érjenek. Ami mondjuk jó is, mert baromira kivágyott, így ki is mehet. A másik cicám meg szinte egy szobában nőtt fel a többi cicával, egy ember foglalkozott velük, otthon félt a nő férjétől is, míg nálunk mindenkinek hagyja magát simizni és egyáltalán nem fél semmitől, senkitől. Szóval... én sem tudom, hogy miért viselkednek így vagy úgy, de az tuti, hogy erre sincs egyetlen igazság, amit rá lehetne húzni.