Miért a rosszindulatot feltételezi és rosszindulatúan válaszol itt sok ember (pl. : a macskás) kérdéseknél és válaszoknál?

Már annyiszor megfogadtam, hogy kilépek innen, mert szívem szerint sokszor válaszolnék és offolnám ezzel a topikot. Nekem sokszor annyira rossz érzés, hogy leírom a SAJÁT tapasztalatom, a SAJÁT érzésem a macsekommal kapcsolatban és akkor jön a támadás, meg az önmegvédés, hogy az enyém ilyen meg olyan. ÉN is tisztában vagyok vele, hogy a benti macska is lehet tökéletesen boldog, sőt sokukkal tényleg ezerszer többet és jobban foglalkoznak, mint más a "szabad" kinti állatával. NEM támadok és érzésem szerint nem is hasonlítgatom más állattartását az én módszereimhez. Azt írom le, amit látok, mert igenis létezik, hogy fajtatiszta, ivartalanított állat is vágyik ki, akkor is ha foglalkozva van vele (lehet nem megfelelően... ezen kívül szerintem nagyon különböző a személyiségük is). Tisztában vagyok vele, hogy nem vagyok tökéletes gazdi és sokszor lelkiismeret furdalásom is van, mert nem mindig tudom eldönteni, hogy mi a legeslegmegfelelőbb, de igyekszem. És pont ezért jó szerintem, ha önzetlenül megosztjuk a tapasztalatokat, hátha valami jó kisül belőle a másik számára. Nem véletlenül kérdez az, aki ide ír, mert valószínű SEGÍTSÉGRE, tanácsra van szüksége az emberkének.

A másik, hogy igen fontos az ivartalanítás, de annyira letudnak támadni itt embereket, ha véletlenül kicsit rosszabbul vagy hiányosan fogalmazott meg mondatokat, hogy szíven üt. Szerintem az ilyen hozzászólás nem fog segítséget nyújtani és csak növeli a feszültséget, mindenesetre jót nem szül és nem is értem mi ennek a haszna. Miért kell rögtön támadni? Annyi, de annyi helyzet adódhat az életben, nem minden sablonszerű és nem minden úgy van, ahogy a fejecskénkben kialakul egy esetleg pár mondatos leírás után. Mi lenne, ha segítő szándékkal válaszolnák meg az éppen feltett kérdést? Persze lehet valakinek az segít, ha jól lehordják, akkor tesz valamit, de kevés esélyt látok erre.

Én meg leírtam ezt, mert muszáj volt... :D