Hogyan dolgozzam ez fel? Mas hogy csinalta hasonlo helyzetben?
Par napja irtam ki egy kerdest, hogy a cicam kiugrott a 3. emeletrol, es egy ejszakat a szabadban toltott. Nagy baja nem lett, csak meghuzta a labat, meg kicsit beutotte az allat, ugyhogy szerencsesen meguszta. De en azota (bar nem sok ido, tegnap kerult elo, kora delelott) nem birom elfelejteni. Ma alig birtam elindulni suliba, a foldszintrol ujra felsetaltam, hogy biztos bezartam-e az ajtot, ma du. szinten el kellett mennem, ismet visszasetaltam, legszivesebben a masik szobaban sem hagynam magara, felorankent megnezem nincs-e baja. Nagyon megviselt a dolog, meg ha butasagnak is tunik, imadom a cicamat, vegigsirtam az ejszakat+a masnap delelottot, hogy miert nem neztem meg, hogy nyitva volt-e az ablak (nem en nyitottam ki, nem tudtam,hogy nyitva van, es lusta voltam kimenni megnezni), szoval maximalisan az en hibam volt a dolog. Ha nem foglalom le magam, csak ezen jar az eszem,hogy miert nem maradtam otthon vele, mindenhol rosszul erzem magam, aggodom.
Tudom, hogy beteges, de ez van. Massal volt hasonlo? Idovel elfelejtettetek, vagy mi volt?
válasza:Hat igen, nagyon szeretem ot, de senkivel nem tudok igazan errol beszelni, mert ''csak egy macska'', senki nem erti, miert kotodom ennyire hozza:)
#2, emlekszem a hozzaszolasodra, koszonom a valaszokat mindkettotoktol! Talan hamar elmulik, addig is ''nyuzom'' amikor az idom (meg o) engedi:)
válasza: válasza:Ne hidd, hogy csak te vagy ennyire aggódós gazdi :) Az emberek többsége már hülyének néz és persze az előző kandúrom is totálisan kihasználta ezt. (Egyenként kellett neki letenni a száraz tápot, mert a tányérból el se fogadta. Persze ha más etette nem volt gond.) Ami velem megtörtént és ugyanezzel a cicával az az, hogy kint hagytam éjjelre (sose szoktam), ő meg bemászott egy kocsi motorháztetője alá, így el is vitték őt egy másik városba. Magamat okoltam, plakátoltam, kerestem és biza két hét múlva meg is találtam. Zokogtam, hogy újra a kezemben tarthatom, utána még jobban aggódtam persze. Sosem fogom elfelejteni, most az új cicámnál próbálok nem túlaggódni semmit, mert az előzőnél mást se csináltam csak aggódtam ha a szél ráfújt, már akkor is.
Minden esetre tedd magad túl rajta valahogy, nem te hagytad nyitva az ablakot!! Most már jobban fogsz te is figyelni és jobban meg fogod "becsülni" azt, hogy a cicus veled van. Öleld át jó szorosan :)
válasza:emlékszem a kérdésedre, olvasgattam is egy ideig hogy meglett-e... :)
nem beteges, tudom milyen érzés amikor mondod hogy cicád van és bármi van vele és a "csak egy macska" pofákat kapod vissza...
nekem 8 napja van cicám, és ha jellemezni mennyire régóta szerettem volna már akkor ugy mondanám h most vagyok 22 éves és tudom h amióta az eszemet tudom szerettem volna.. tele cicaifigurákkal, cicaplüsökkel, cicaképekkel..stb..
de sose lehetett... (apum nem engedte és ebből nem volt hajlandó engedni nem tudom miért, és azt sem tudom miért ment bele talán anyum...) na de a lényeg hogy imádom... de nem kényeztető módon hanem tényleg ésszel meg következetes neveléssel, de annyira szeretem hogy alig várom hogy jöjjek haza és öleljem meg, meg hogy vele legyek, játszak stb...
úgyhogy totál megértelek... :)
Megnyugtattatok, koszonom:) a cicam is kezd visszaterni a normalis kerekvagasba, mar nem igenyli folyamatosan a simogatast, de sokszor bujik. Tegnap meg bogarat is kergetett:)
Szerintem orulhetnek a cicaink, hogy ilyen jo gazdijaik vannak!:))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!