Segítség – a párom utálja a macskámat! Mit tegyek?
A barátom és én nemrégiben költöztünk össze az ő lakásába (nekem van amúgy saját lakásom). A probléma az, hogy van egy 2 éves gyönyörű tricolor macskám. Sajnos egyáltalán nem képes elfogadni a cicust, kijelentette, hogy utálja, pedig én nagyon szeretem (a macska 2 éve van meg, a párommal 1 éve vagyunk együtt). Régebben, amikor nálam aludt a barátom, még el is játszott vele (pl. pöckölte a fülét, meg virágpermetezővel lövöldözte, aztán felháborodott, hogy fúj rá a macska :( ) de most már rá se hajlandó nézni.
Most, hogy összeköltöztünk, szabályokat állított fel, hogy pl. a konyhába nem mehet be a macska, amit el is fogadtam. Arról volt szó, hogyha mi is a nagyszobában vagyunk, oda bejöhet, de már oda sem engedi. Szíve szerint csak az előszobában tartaná a macsekot. Mikor levittem hozzá a cicust, az ösztönösen a búvóhelyet kereste, és bebújt a szekrény mögé. Már ez kiverte a páromnál a biztosítékot, mert szerinte egy pár órája vadidegen helyen lévő macskának tudnia kéne, hogy hová nem mehet (nálam mehetett ahová akart, én nem korlátoztam ilyenekkel)
Ha megkérdezem konkrétan mi a problémája a macskámmal, nem tudja igazán megmondani, csak egyszerűen utálja. Undorodik a szőrétől, fintorog, ha csak egy szőrszálat talál valahol (amúgy nem allergiás rá). Amúgy meg ha szembekerül véletlenül a macskával a lakásban, akkor egyből Sicc!! meg "Nem mész innen!!!" szóval nagyon elutasító és bunkó vele. Első nap próbált csak játszani vele, amikor a macska még azt se tudta hová került, milyen rendezvényen van, nemhogy még játszani lett volna kedve. Persze a macska az idióta, mert nézzem meg, hogy még játszani se lehet vele.
Megértem, hogy a párom faluról jött, ahol kint van az állat, és nem engedik be, de azért utálni nem kéne. Én egész életemben panellakó voltam, mindig volt valami állatom, és nem kellett a szüleimnek sem könyörögnöm háziállatért. Sőt, ők sose tanítottak ilyenre, hogy a macskát vagy bármilyen állatot be kell zárni 2 nm-re.
Amúgy nagyon nehezen beszéltem rá a páromat, hogy ne kelljen lepasszolni a cicust, de volt olyan kijelentése is, hogy neki soha semmilyen állat nem kell, akkor se, ha majd a gyereke könyörög egyért.
Nem akarok lemondani a cicusról, de a páromat sem akarom emiatt elhagyni.
Hogyan tudnám megszerettetni vele? Mit tegyek?
"Ha valakit szeretünk, nem akarjuk megváltoztatni."
Na erre mondom én azt, hogy ez a része is oda-vissza működik, tehát a kérdezőnek sincs túl sok joga megváltoztatni a párját. Meggyőzni inkább, de zsarolással kényszeríteni szerintem eredménytelen.
Szóval a legnagyobb hiba szerintem hogy későn derült ki ez a dolog.
A kérdező az érzelmei miatt hajthatatlan, (teljesen érthető) a párja meg a hülyesége miatt (ami annyira nem érthető) de a lényeg, hogy mindketten hajthatatlanok, okkal vagy ok nélkül, és ebből nem fog sok jó kisülni.
Hát igen... nem hülyeség, hogy lakva ismerszik meg az ember!
Eleve szóba sem állnék olyannal, aki pöckölgeti a macska fülét, és csak úgy poénból lefröcsköli.
Egyszer volt itt egy ismerősöm ismerőse, eleinte mondogatta, hogy jaj de édes cica, stb, aztán úgy csinált mintha kidobná az erkélyről. Persze a macska szétkarmolta, ez meg eldobta. Én eltörtem az ujját. Csak úgy poénból.
Úgy dobnám ki az ilyet, hogy a lába nem érné a földet.
Nekem pedig pont nem az a tapasztalatom, hogy aki faluról jött az eleve jobb kapcsolatokat ápol az állatokkal. Példaképpen sógoroméknál ököllel behúztak egyet a lónak, de úgy, hogy kiesett a foga, mert nem bírta elhúzni az x tonna szénával megrakott szekeret. És ezen ők nevetnek, mert ez olyan jópofa sztori.
Ott egy állat hasznot hajt (őrzi a házat/tojást ad/tejet ad/húst ad/megfogja az egereket stb. ) vagy azt mondják rá, hogy semmi értelme, haszontalan. Az én macskámra is ezt mondja a párom, hogy semmi értelme, nem is csinál egész nap semmit. Hiába mondom neki, hogy lehet vele játszani, meg szeretem amikor dorombol, meg amikor kis idióta dolgokat csinál (mikor játszás közben „oldalaz”, és a farkát úgy felfújja, hogy úgy néz ki mint egy kulcstartó :) )
A páromról egyébként azt hittem, hogy jobban szereti az állatokat, mert falun volt kutyája, meg játszott vele, még a fényképét is kitette képernyővédőnek stb. De az is igaz, hogy náluk menő dolognak számít a kuvikot meg a seregélyt légpuskával lövöldözni. :(
Állatkínzók falun is vannak, meg városon is, ennek nincs jelentősége!
Nem teljesen erről beszéltem.
Pl aki lovat tart, az tudja, hogy kell egy idegen állathoz közelíteni, vagy épp nem közelíteni.
Hogy kell megérinteni, milyen kisugárzással, milyen lelkiállapotban.
Fel tudja ismerni a reakciókat, hogy izgatottságot keltett, vagy bizalmatlanságot, vagy túl rámenősnek ítéli meg az állat, és lassítania kell, vagy bátran közeledhet felé.
Tudja, hogyan kell teljesen figyelmen kívül hagyni egy bizalmatlan idegen állatot, hogyan lehet megszelídíteni egy betöretlen állatot, vagy a bizalmát elnyerni egy idegen állatnak.
Ezt, egy "városlakónak" kevesebb módja van elsajátítani, mint egy olyannak, aki állatok közt nő fel.
Persze ez nem azt jelenti, hogy akinek módja van ezt elsajátítani, az meg is teszi
vagy hogy ha megteszi, akkor már biztos, hogy nem állatkínzó.
Ettől még a lakhelyétől függetlenül lehet valaki gonosz.
Az pedig nem gonoszság, hogy az állatok hasznot hajtanak.
Akár azzal is, hogy egy macska egerészik.
Ezek az állatok ettől boldogok, hiszen vagy pont erre tenyésztették őket, vagy azért vannak az ember mellet, mert a természetes viselkedésüket jutalmazza.
De azt a magam, és sok más jó állatismerő, és jó ember nevében a legmesszebbmenőkig visszautasítom, hogy azért mert valaki faluban lakik, rosszabbul bánna az állatokkal!
Az a helyzet, hogy falun 100-szor annyi állatot tartanak, és jóval többfélét, mint egy városban.
Így a városi állatkínzásoknak a száma nem éri el arányaiban a falvakban lévő állatkínzásokat.
Ha ugyanolyan arányban lennének a városban is állatok (haszon, vagy hobbi) ugyanolyan lenne az arány, vagy még rosszabb!
Az emberek bárhol tudnak gonoszak lenni.
Off
Ezek a kérdések pl most futottak be egy (bizonyítottan) városlakótól:
http://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__halak-akvarisztika__3..
http://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__halak-akvarisztika__3..
http://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__halak-akvarisztika__3..
A szóban forgó 16 literben tartott állat ideális tartási körülményei:
Szóval sok borzalom van a panel falai mögött!
Csak azért, mert nem látod (nem látsz be a kerítésen) még durván megy az állatkínzás.
Hiába szereted a párod, hagyd ott a francba. Ha igazán szeretne téged, akkor csendben elviseli a cicusodat, mert hozzád tartozik. Próbálj beszélni vele, hogy a macsek volt előbb és fogadja el, különben kereshet mást magának.
Én senkiért se válnék meg a macskámtól, nehogy már ő mondja meg mit tehet az ÉN állatom...
Szia! Az én párom sem rajong a macskákért, sőt allergiás is, de mára megtanultam kezelni ezt a dolgot, hogy mindannyiunknak könnyebb legyen. A párom elviseli a szobamacskát, mert egyszerűen tudja, hogy nekem mekkora csalódást okozna, ha nem így tenne. Nem kell öt szeretnie, nem kell neki venni semmit, de szoktam látni, hogy néha megsimogatja a cicát. Ugy gondolom, hogy a háttérben mas megbúvó probléma van mint ahogyan azt egy előttem szoló is említette.
N23
"Ez egy macska, aki a házban van, ahol csak a gond van vele. Ennyi. Én is utálom ha állat van a házban, mert csak gondot okoz."
Neked ne legyen gyereked, mert az is csak gondot okoz. Amúgy jól nevelt macska, nincs vele gond.
"Azt meg érdemes megfigyelni, hogy a macskamániás nők mennyire utálják a férfiakat, ezen érdemes elgondolkozni."
Ne általánosíts.
"Akit ha kiraksz az udvarra abból sem érzékel semmit?"
Hát ennyit rólad. Szerinted az állatok nem éreznek? Szép.
Az ilyenek miatt annak állatkínzók.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!