A szomszédban fialt egy macska, és állítólag néha átjár hozzánk. Mit tegyünk?

Mi? Nem akarom megölni! Isten ments! Soha nem lennék képes bántani egy állatot.

Bár gondolom nem érdekel senkit, leírom:

Régebben "ismertem" egy kóbor macskacsaládot. Az egyik kiskölyök nagyon megtetszett nekem, ezért sokat simogattam, etettem, már teljesen a szívemhez nőtt. Mindenki szerint iszonyú csúnya volt (mert ugye néhány ember ilyen; ami szép az jó, ami csúnyább az CSAKIS rossz lehet...), egyedül én tartottam mindennél szebbnek a világon. Nagyon szerettem. És - úgy gondolom - ő is szeretett engem, ha nem is nagyon, legalább egy egészen picit.

Egyszer, amikor nagy lelkesedéssel mentem ki az utcára a macskacsaládhoz, szörnyű hír fogadott.

Elütötték.

Ami utána következett, azt le sem írom. Napokig senkit sem akartam látni, nem bírtam feldolgozni szegény állat halálát.

Azóta imádom a macskákat.

Az anyamacskát mindig el kellett kergetni ha láttuk hogy eszi a mi cicánk kajáját (a miénk még nem ivartalanított). Mostanában azonban el sem ment, ha kirohantunk, hogy elkergessük; szó szerint visszapofázott! Szóltunk neki és visszanyávogott.

Am nem tudom hogy a saját lábán ment-e át hozzánk, vagy az anyja vitte át, egyszerűen csak látták nálunk. Szőre is van, tehát nem kopasz! Ettől függetlenül is lehet újszülött?