Szerintetek a macskáknak van humorérzéke?

Ém azért kérdeztem, mert pl. a kutyámnak, szerintem jó humorérzéke van, de a macskámnak szinte semmi.

Például a kutyám teljes pontossággal, pajkos örömmel reagálja vissza, ha valamivel megtréfálom. Efféléért soha meg nem sértődne, inkább ő is igyekszik ilyesmit kezdeményezni.

A macskám viszont a leglájtosabb poént is "véresen" komolyra veszi, ezért általában meg is sértődik. Jó esetben csak megvető pillantással és lábrázással, de gyakran meg is fúj, sőt nem ritkán meg is akar karmolni. Néha sikerül is neki (lásd: véresen).

Mondjuk, amikor felváltva oda-vissza fújunk egymásra az nekem elég szórakoztató, de a cicám meghökkenve, értetlen komolysággal néz rám. ;-)

#2 ! ma 16:51

" ... ha a macska rájön, hogyan tud nevettetni, akkor azt is űzni fogja, tapasztalatból mondom."

Nna, akkor ez egyéni természetének az eltérése lehet, mert én éppen ezt hiányolom. Ha nevetek (jó, nem túl szépen!) akkor riadt értetlenséggel néz rám.

6-os! ma 19:29

Ez cicával, a humoron kívüli dolgaiban: a kölcsönös örömű kedveskedésben, öszvebújásban, simizésben, buksilökdösősben, a magaslati ablakunból való párosan elmélyült hosszas nézelődésben, felelgető májogásban és pirregésben, kergetőzésben, bújócskázásban, együtt "olvasásban" és hömbölgésben (stb.) elég jól összehangolódottnak érzem magunkat. Így aztán, szerintem macskás is vagyok. De abban igazad van, hogy hozzám a minden tekintetben szociálisabb, együttműködőbb kutya áll közelebb.

2-es! ma 16:51

"Ezt már valaki kérdezte egyszer."

Miközben ez cica hozzámsimulva itt hever mellettem, kíváncsiságból visszabogarásztam erre a keresővel.

Én a "humorérzéke" szóval nem találtam macskára vonatkozó kérdést. Találtam viszont, szinte ugyanígy megfogalmazott kérdést, pl. a kutyára, az ősemberre, az Istenre és Allahra vonatkozóan.

;-)