Van, aki sokat autózik a cicájával?

Vidd ki a kocsiba párszor úgy hogy nem mentek sehova csak mondjuk adj neki a kedvenc kajájából. Kiviheted úgyis hogy csak beülsz vele, kiviszed mondjuk a kedvenc játékát és egy picit játszol vele. Ha ez megy problémamentesen, akkor menj egy kört kocsival a közeli utcákban, ha tudsz hívni segítséget, akkor vezessen ő, te meg legyél ott a cicával, ugyanúgy mint amikor csak kivitted a kocsiba. Itt is mehet neki valami finom falat. Aztán ahogy egyre jobban bírja, egyre nagyobb távokat lehet próbálni és szépen lassan elhagyni a jutalmazást, végül pedig a segítséget is, kipróbálhatod hogy te vezetsz, ő meg legyen nyugton. Ilyenkor persze (kaja elhagyás, segítség elhagyás) mindig vegyél vissza a kocsiban töltött időből.

Nem hatalmas mennyiségű kajára kell gondolni, mert attól csak rosszul lesz, tényleg pár szem elég jutalmazásra. Amíg álló kocsiba szoktatod, addig viszont akár meg is kaphatja bent pl a vacsoráját.

Van egy fickó, aki a cicájával (és kamionnal) járja a világot. Fönt vannak a YouTube-on. Ott a cicának van egy kis öblös fészke; abban szundikál utazás közben. Úgy rémlik, hogy egy rövidke pórázzal azért "csatlakoztatva" van a helyéhez. Pici körben fel tud állni, körbesétálni, mosakodni, stb, de mondjuk a pedálok közé esélye nincs bemászni sem. (Ami nem is lenne egy jó ötlet). Hátha valami ilyesmit elfogadna és alapból nem is az autóval-utazással van a baja, hanem a zártterű hordozóval. Amihez nyilván - orvos!! - rossz emlékek kötik. Az én macskáim is utálják.

Egy próbát talán megér. A siker nem garantált, de hátha.

A hordozóhoz szoktasd először, ha ragaszkodsz hozzá. Ugyanúgy szép lassan, mint a kocsinal. Tedd ki pl a szoba közepére, a végében adj neki kaját, és ha már minden hiszti nélkül bemegy a kajaert, akkor zárd rá az ajtót amint elkezd enni. Aztán ahogy végzett engedd ki. Majd ha ez teljesen jól megy, akkor napközben zárd be pár percre csak úgy, kívülről adhatsz neki ilyen nyalogatos jutalomfalatot. Ezt az időt növelni amíg el nem éred a kívánt célt.

Mindenben a fokozatosság és a türelem a lényeg. Ha visszaesés van (pl bírja egy pár napig hogy bezarod fél órára, majd egyszer csak elkezd hisztizni 5 perc után) ne legyél rá mérges, ne látszódjon rajtad, hogy ez probléma. Engedd ki, hagyj egy kis időt, 1-2 ora múlva próbáld becsalni, de ne zárd rá. Alkalmazkodj hozzá, figyelj a jelekre.

Van olyan nyugtató amit pl repüléshez vagy hosszabb útra tud adni állatorvos, egyszer a barátnőm utazott így a cicájával repülőn, nekik akkor muszáj volt, de csak egyszer. Nem tudom van e káros hatása, nem gondolom hogy ez hosszú távon jót tesz, de szerintem kérdezz meg róla egy dokit is.

Nálam pl imádják a hordozót ameddig a lakásban van, simán abban alszanak órákig, akkor is ha becsukom az ajtaját. De ha felemelem és kimegyünk a lakásból akkor megy a hiszti. Ha új helyen vagyunk, vagy pl porszívózok akkor a hordozó a menedék. Lehet az a baj nálad is hogy be van zárva és nem tud menekülni belőle, és így ez a kombó stresszeli mert nagyon nem ő irányít és nem érzi biztonságban magát.

Ha nem vált be amiket írtak, kár mert tök jó ötletek voltak, akkor talán még megpróbálhatod letakarni a hordozóját, nem csak a madaraknak jó ez, nem látja mi történik, valahol olvastam egyszer ezt hogy jobb úgy szállítani állatot hogy nem látja mi van körülötte.

Régen az egyik cicámat sokat vittem vonattal, akkor még nem volt 1 éves sem, simán bírta, mentett szóval neki én voltam a biztonság. Aztán szerencsére nem kellett már utaznunk és elszokott tőle, most már nagyon utálja.

Drukkolok nektek!