Hogy viselkedett legelőször a cicátok amikor hazahoztátok?

A legtöbb cica az elején félénk. Jobb is nem elengedni az egész lakásban, szokjon meg először egy szobát, aztán jöhet a többi. Látni fogjátok úgyis, hogy inkább elbújik, vagy lesi, hogy mi van "kijjebb".

Ha szépen fokozatosan van szoktatva, nem erőszakoskodtok vele, akkor pár nap alatt fel fog oldódni. Eleinte ne próbáljátok azért is simogatni, babusgatni, felvenni, ha csak nem muszáj, vagy ő nem jön oda ezekért! Stressz nekik az új hely, az új emberek, ne stresszeljétek pluszban ilyenekkel.

Ha ezek így meglesznek, akkor nem lesz gond, pár nap múlva már tudni fogja, hogy ő a ház ura :)

Az első cicánk csak néhány napig volt félénk. Amikor hoztuk haza összekarmolta a kezünket, rettegett, de utána nagyon bátor cica lett, még az idegenektől sem félt.

A második cicánk már a kezdettől fogva bátor volt. Apám nyakában aludt, amikor ébren volt vadászosat játszott. Ezt úgy kell elképzelni, hogy elbújik egy rejtett helyen, és a legváratlanabb pillanatban támad neki a lábadnak. Idősebb korában nagyon nyugodt, barátságos macska lett mindenkivel.

A harmadik macskánk már nehezebb eset volt. Az első napot a hűtő mögött töltötte, nem is gondoltam, hogy oda befér. Nem lehetett megközelíteni, állandóan menekült. Már hetek teltek el, amikor kilógott, és felmászott egy fára. Egy egész napig kerestük, mert néma csöndben volt, és csak másnap találtuk meg. Én szedtem le a fáról, és egyből egy bújós, barátságos cica lett belőle. Állandóan jött velem, bújt hozzám, és velem aludt. Az idegenektől viszont mindig is tartózkodott.

3 napig a kanape mogott volt, csak ejszaka jott elo enni-inni-pisilni, amikor aludtunk, csak nyilvan lattuk reggelente, hogy hasznalta az almot, illetve evett. Ez ment meg egy darabig, utana viszont felengedett, felfedezte a lakast, felenk is nyitott. Nem piszkaltuk, neha megneztuk, hogy a “helyen” van-e meg, de nem stresszeltuk feleslegesen. Nagyon kis felenk volt, azota viszont mar maga az ordog, meg igy 4 evvel kesobb is, de imadjuk :D

3 honaposan hoztuk el egy csaladtol. Erdekes, hogy ott kinti volt, almot se latott soha, de nalunk rogton tudta is hasznalni, nem is volt baleset, annak ellenere sem, hogy az elejen tenyleg nagyon felt.

Első cicámat az utcáról vittem haza. Koszos volt és sovány. Olyan szomorúan nézett rám a nagy zöld szemeivel hogy felkaptam és hazavittem. (Chip nem volt benne és ha valakijé volt is az nem érdemli meg hisz rendesen látszott a bordája). Igazából ő lt bedobtuk a mélyvízbe úgymond. Nővérem cicájával meg a kutyámmal rögtön összeengedtük. A kutyával szagolták egymást, azóta is nagyon jó barátok. Yoda (ez lett a neve) az egyetlen akinek engedi hogy a táljából egyen.

Azt hiszem max. 2 percig nyávogott az ablakban aztán amikor adtam neki enni akkor utána olyan csend volt. Aznap már velem aludt, simiztem, dorombolt. Szóval tök olyan volt mintha hozzánk született volna. :D

Második cicám a szomszédban született. Amikor elmúlott 1 hónapos egyre hosszabb időre áthoztam hogy szokja a helyet. (Állatorvos javasolta ezt és azt is hogy nyugodtan fogjam meg a kölyköt ha az anya nem néz ellenségesen rám vagy esetleg nem tiltakozik. Ez nem történt meg, sőt csak addig engedte magát simizni az anya cica amíg voltak a kölykei.) Ő fokozatosan ismert meg mindenkit. Nálunk nővérem cicája az aki nem szereti az újat vagyis se állat se tárgy se semmi nem jó ha új. Kutyámmal fokozatosan engedtem össze mert láttam hogy fél. Hát de nem is csoda, Maci kutya kb. 50-szer akkora mint Nirci. Annyira édes volt ahogy a pici fél kilós cica morgott a kutyára. Úgy elhitte magát XD. (Természetesen nem stresszeltem feleslegesen, amint morgott akkor vége volt a haverkodásnak. De már jóban vannak.

Yoda viszont elsőre úgy kezelte mintha kölyke volna. Nyalogatta, tanítgatta, nevelte. Hihetetlenül büszke voltam rá, azóta valamikor maminak becézem. XD

Tehát nem volt neki se a hely új, se a társaság amikor végleg hozzám került. El se mozdult mellőlem, folyton rajtam aludt. Másnap már dorombolt és utána való nap már kaptam a puszikat.

Mindketten rögtön mentek az alomra, ettek, ittak.

(Egyébként azért írtam neveket mert már zavart hogy azt mondom rájuk hogy kutya meg cica mert ezt csak akkor mondom nekik ha mérges vagyok. Nirci neve valójában Nirvana.)