Lehetséges, hogy egy macska féltékeny legyen? Tapasztaltatok ilyet?

Igen lehetséges. De még mennyire.

Az én történetem: A férjem vidékéken nevelkedett. Van egy cicája ott a szüleinél. Amikor megismerkedtün és először vitt le bemutatni a szüleinek én ott aludtam. A vendégszobába szépen lecucoltam. A macska meg bement és rápisilt a dolgaimra. A mai napig utál engem :-))))

Látom az arcán a megvetést. Egyébként én is kifejezetten szeretem az állatokat. És a macskákat is.

Egy megoldás van: a párodnak meg kell húnyászkodnia. Finomságokkal kell ellátnia a macskát.

pl. tőkehalmáj, lazac.

Isten óvja őt a macska bosszújától.

Nekem annyit sikerült elérnem, hogy nem vonul ki a házból a macskája (nagy dölyfösen) ha lemegyünk a szüleihez.

Az én cicám minden látogatóra féltékeny. Megtámadja őket, harap és karmol ("Milyen édes cica! Jaj, mért nem mondtad, hogy ennyire vad???"). Helytől függetlenül, bárhova ülnek, odamegy, felugrik, és addig fészkelődik, míg ki nem löki őket a helyükről. Volt, akinek a bokájába(!) harapott, volt, akinek a hátán kapaszkodott fel a vállára, hogy megkarmolja a nyakát, és még sorolhatnám. Egyébként rém barátságos jószág, ráadásul ivartalanított, vagyis ennél jobb már nem lesz soha. Éjszakánként velem alszik, nagyon szép és aranyos cica, de valamiért nem bírja az idegeneket, és senkit, akivel foglalkozom.

Ha megsimogatom a kutyát, odarohan, megtámadja a kutyát, vagy befúrja magát a kutya és énközém, hogy őt simogassam, és a hátára vágja magát, hogy simogassam a hasát. Azt a megalázott pillantást a kutya szemében, amikor egy töredék-másodperc alatt rájön, hogy megint csatát vesztett a kis döggel szemben! :)