Tényleg a mi macskának ennyire renitens?

Szerintem teljesen normális és átlagos cicánk van és én nagyon szeretem. Állítólag párom is, de mégis folyamatosan panaszkodik rá, és a szülei volt macskájával hasonlítja össze, akit ő is ismert, mert akkor volt kiskamasz. Pl mi cicánk benti macska, de néha szeret kimenni szaladni egy nagyot és fára mászni, ezért ki szoktuk engedni. Ez néha hajnali 2kor jön rá, és persze nyávogással jelzi, hogy szeretne valamit és figyeljünk rá. Párom meg tökre kiborul, hogy így nem tudja magát kipihenni miatta és hogy bezzeg az ő macskájuk mindig végigaludta az éjszakát, soha nem ébresztett fel senkit. Vagy amikor még kicsi volt, mindig a közelünkben akart lenni és volt hogy alvás közben a nyakunkhoz bújt. Párom ettől is ki tudott borulni, hogy ennek a cicának semmi sem elég, bezzeg az övéké tudta hol a helye és csak az ember lábához feküdt. Vagy ha rajtakaptuk hogy a pulton kutat maradék után, hogy mennyire neveletlen ez a cica, bezzeg az övéké sose ment fel a pultra vagy az asztalra. (Vagy csak nem látták... Ha látjuk a miénk se megy...) Vagy ugye ha kell neki valami akkor nyávog: éhes szomjas, dajkálasra vágyik, vagy épp elege van, vagy fáj valamije, stb. Minden igényére más nyávogást használ, tehát mindig tudom mi a gond, nagyon ügyesen kommunikál. Erre párom azt mondja hogy csak hisztizik, bezzeg az ő macskájuk szinte sose nyávogott. De a kedvencem, amikor egy pár napra eltűnt (hirdetések kitétele után derült ki hogy valaki magához csalogatta valami kajával és hazavitte) és elkezdi nekem hogy mennyire hűtlen ez a macska, bárkihez odamegy egy kis kajáért, bezzeg az övéké soha nem ment el a kertjükből ha kiengedték. És a legjobb, hogy ha ezekről panaszkodik az anyjának, az is még rákontráz, hogy milyen igaza van és milyen rossz macskánk van, aki nem is nevezhető macskának mert nem úgy viselkedik mint az övék, pedig nekik kettő is volt, sőt a nagymamájának is mindig voltak macskái, de egy se volt ilyen renitens, mint a miénk. Szerintem viszont teljesen normális és jó cica. Kérlek nyugtassatok meg, hogy tényleg nincs semmi baj a cicánkkal...