Melyik életkorban jobb magadhoz venni egy macskát?

Ez nagyon macskafuggo, a termeszete szamit. En tavaly fogadtam orokbe egy 8 eves macskat a menhelyrol, ez szinte azonnal elfogadott minket, odabujt hozzank ejszakankent stb. Az a macsek aki meg kolyokkent kerult a csaladba pedig alig engedi hogy megfogd, azonnal karmol.

Idosebb macskaknal az az elony, hogy nagyon gyorsan lathatod, hogy milyen a termeszete. A legtobb menhelynek van programja, hogy nalad maradhat a macska egy ideig, es kiderul hogy illik bele a csaladba stb.

nekünk eddig csak kölyök volt. nem tudom mennyire alakul ki kötődés egy kölyök és egy felnőtt macska esetében, de azt tudom, hogy kicsivel bő fél évig egyszerre nevetsz és néha sírsz a hülyeségein :D Kölyök esetében talán könnyebb kialakítani a szabályokat. Pl. asztal, pult tabu. Egy nagy lehet már makacsabb lenne és amikor nem látod, akkor felugrik. Velünk eljátszotta ezt a kicsi is, de amikor hallottuk, hogy dübben a szemeteskosár teteje, már tudtuk, hogy a pulton ólálkodik. Akkor rohantunk leparancsolni. Most egy éves, nem csinálja, lazán otthagyom órákra is.

De szerintem ne ódzkodj egy öreg vagy felnőtt cica befogadásától, nagyon hálás kis jószágok tudnak lenni. Főleg az utcáról összeszedettek. Értékelik a puha fekhelyet, a meleg házat és a finom ételt :) Egy öreg macska életét megszépíted és boldoggá teszed, ha utolsó éveit nyugalomban töltheti.

Én szerintem a kölyök a legjobb.

Nekem volt 3 kiskorától nevelt cicám, sose még egyet sem fujt rám mindig kedves volt.

A felnőtt cicák engem mind megharaptak, nem nyertem el a bizalmukat pedig jol bántam velük.

mi 7 éves cicát fogadtunk be,aki -bár egy nőnél volt elég rosszul tartotta, legolcsóbb kaja,iszonyú macskaszag,bent 30 négyzetméteren,nem játszott vele, magára hagyta egy hétre stb.

nem bántuk meg,hogy befogadtuk, 3 hónapja van nálunk ,sokkal egészségesebb, szebb a szőre, és ami a legfontosabb,a leghálásabb cica, jön bújik,amikor beengedtünk a hálóba már attól dorombolt,hogy a közelünkbe lehetett, azóta velem alszik. könnyen megtanulta a szabályokat is

4x volt életemben kölyökmacskám /kölyök korától kezdve/. Abból 1 volt kedves aranyos cuki. 1 vegyes természetű volt, hol bújt hol harapott. A harmadik is vegyes volt. A negyedik pedig olyan volt, hogy ha megláttam hogy bent ült a fürdőben nem mertem bemenni. Az veszedelmes volt és "hálisten" élt is vagy 20 évig :D Imádom az állatokat, de határozottan megkönnyebbülés volt mikor meghalt szegény és lehetett nyugodtan közlekedni a lakásban. Pedig komolyan agyon szeretgettük, kényeztettük őket, nem tudom mitől nem sikerültek szelídre 1-en kívül.

Felnőttként befogadott cicám egy darab volt, az nagyon aranyos volt.

Azóta sem állítom, hogy ismerem a macskákat, leginkább félek tőlük. Így nem merném egyik életkort sem ajánlani, csak leírtam a saját tapasztalatomat.