Tényleg a menhelyen az állat választ ki téged? Honnan lehet tudni hogy ő választott téged? 🤗Olvastam egy ilyesmit egy oldalon.

Amúgy mindegy hogy kiválaszt-e az állat. Sok menhelyről lehetetlenség örökbefogadni.

Egy ismerősömék kutyát szeretett volna örökbefogadni, 3 menhelyen voltak mire nagy nehezen megfeleltek mint örökbefogadó.

Van pénzük, nagy ház, kert, az egyikük nem is dolgozik, egész nap van ideje foglalkozni a kutyával.

Mégis belekötöttek mindenbe. Végül kb 4 hónap keresés után találtak, de azt is úgy hogy második kutyát is vinnniük kellett, nehogy magányos legyen az amelyiket akarták.

Macskáknál is elég lehetetlenek.

Cicákat jellemzően csak benti tartásra adnak, oltás, ivartalanítás kötelező. Szerintem nem tarthatatlanok a feltételek.

Csak otthagyni nehéz őket, pláne, ha senkinek sem kellenek. Pl most babakora óta szerelmes vagyok egy trikolor cicalányba, aki idigazdinál várja az igazit, de nem tudnék több cicát felelősségteljesen ellátni. És nem kell senkinek. Picik, 3-4 hónaposak, trikolor is, ami különleges, és mégse. Idigazdinál nőnek fel család helyett a tesóival. Szívem szakad meg. :(

Talán a kérdés témájától kissé eltér, amit most mondok.

Sokszor olvasom, hogy mennyire jó egy -egy kutyának, hogy szerető családot talált.

Biztos, hogy ez így van? Mert szerintem nem.

Mi van akkor, ha a kutya sokkal jobban élvezi a többi kutya társaságát a menhelyen, mint a mi családunkat, lakásunkat, kertünket egyedüli kutyaként ?

Mi naponta sétálunk a menhelyről megmentett kutyámmal, de annyira soha nem kezdi húzni a pórázt, mint mikor meglát egy másik kutyát.

Neki ez sokkal nagyobb boldogság, hogy egy fajtársával érintkezhet, mint az, hogy velem legyen.

Gondoltatok már erre ?

15 , eddig ez fel sem tűnt....

:)