Mit tehetnék egy nagyon félős macskával?

A szekrény mögöttet, ágy alját stb. torlaszold el, ellenben biztosíts neki védett kuckókat, ahol biztonságban elbújhat, és te is tudod, hogy jó helyen van.

Nálunk ilyen volt a postás kartondoboz: két oldalát tányérral körberajzolva kivágtam, így mi is láttuk, hol van, de ő is védve volt két oldalról és felülről.

Kezdetnek ne hagyd neki az egész lakást, jelölj ki egy szobát, egy bázist, és ha azt màr felfedezte, belakta, akkor lehet nyitni az ajtókat, és teret adni neki az egész lakásban. A terület bővítésével vándoroljanak az illatával megjelölt dolgok is odébb, ezzel segíthettek neki a terület birtokba vételében.

Ha megvolt a barikádozás, és kialakítottad a biztonságos rejtekhelyeket, akkor ott ne piszkáld, hagyd, hogy magától legyen bátor. Ezzel együtt késztesd rá, hogy jöjjön ki onnan. Pl azzal, ha a rejtekhelyére teszed a tálakat, hogy jajj szegényem legalább egyen, ha már retteg, nem teszel jót, mert cssk berendezkedik erre az életmódra. Szóval legyen a kaja, az alom, stb. messzebb a rejtekhelytől, de olyan távolságra, ami még a határán mozog a bátorságának. Ha annyira retteg, hogy inkább nem eszik, akkor az elején épp elég, hogyha ki kell nyújtóznia a rejtekhelyről, hogy elérje a vacsit. Ahogy megszokja, lehet növelni a kihívást, és egyre messzebbre tolni.

De legfőképp: türelem. Nekünk van olyan mentett cicánk, aki ennyire retteg. Majdnem egy évbe telt, mire ölbe tudtam venni. A páromtól még két év után is félt, a hirtelen mozdulatokra a mai napig megugrik. De mégis, most is dorombolva piszkál, hogy tegyem le a telefont, vele foglalkozzak. :) A mesterséges rejtekhelyeket, amiket fent írtam, magától hagyta el (a doboza még megvan, de már nagyon ritkán alszik abban, csak ha valami stressz éri, pl karomvágás vagy állatorvos).