Idősebb macska örökbefogadása?
Majd (ha kiköltöztem a jelenlegi albérletemből) szeretnék örökbe fogadni egy cicát. Mivel nekem eddig mindig mentett kiscicáim voltak, így nem tudom, mivel jár egy idősebb példány örökbe fogadása. Meg tudják szokni az embert ugyanúgy, mint a kölykök? Tudom, általánosítani nem szabad, de vannak tapasztalatok ezzel kapcsolatban?
(Azon gondolkodtam, hogy a kismacskáknak sokkal több esélye lehet(?) gazdit találni, míg az idősebbeknek annál nehezebb a dolga. Én csak azt szeretném, hogy szeressük egymást, hogy ne érezze magát depressziósan, amiért mondjuk el kell jönnie az ideiglenes örökbefogadótól, vagy bárhonnan.)
4-5 évesen fogadtuk örökbe a cicáinkat (nem egyszerre). Mindketten utcai kóborkák voltak, alapítványon keresztül érkeztek ideiglenes gazdiktól (állatmentő sereg cicás osztaga és egy azóta már megszűnt másik alapítvány).
Azt nagyon jól látod, hogy idősebb cicának nagyon kicsi esélye van gazdisodni. Fél-egy éves kor felett látványosan csökken a hajlandóság. Önkénteskedem is egy cicás csapatnál, konkrétan örömünnep, ha valaki egy felnőtt (és netán cirmos vagy fekete) cicába szeret bele. Hosszú hónapokról, nem egy cica esetében 1-2 évről beszélünk. :(
Egyébként örökbefogadásnál én eredetileg 1 év körüli cicát akartam, aki már nem kamasz (=nem rombol annyit), de még alkalmazkodó, stb. Aztán a lánykámat megláttuk és szerelem; hiába volt akkor 3-4 éves már. :)
A második cicàt pedig tudatosan kerestük korban hozzá közel állónak, így lett kb 5 éves kandúrkánt később.
A cica habitusától és az előzményeitől is függ, mennyire lesz kezes. A lánykánkat verték, kergették, kutyákkal gyilkoltatták a kolóniát (ezért lettek kiemelve), ő retteg mindentől és mindenkitől. Engem (így két év után :D) szeret, piszkál, ha nem simizem eleget, eröszakosan bújik a kezem alá :D, ha nyugiban vagyunk otthon, akkor bátor a lakásban, jön köszönni, ha megyünk haza, stb, de pl páromtól fél, csak néha simizheti meg, és ölben lenni nem szeret (semmit nem szeret, ha úgy érzi, korlátozva van a szabadságában). Ha vendég jön, pánikol és elbújik. Vele sokáig dolgoztunk, mire ennyire is bátor lett - de tudtuk előre, az idigazdi elmondta, hogy nehéz eset, ezzel együtt választottuk.
A kandúrkánk imádja az embereket, imádja a simit, néhány hét alatt belakta a lakást, páromon alszik, kvázi "tökéletes macska". Róla is tudtuk nagyjából, mire számítsunk.
Idősebb cicát érdemes olyan helyről választani, ahol nem ketrecben/kifutóban vannak, hanem ideiglenes gazdinál. Rengeteget megtudhatsz a cica habitusáról, bàtran látogathatod örökbefogadás előtt, hogy megvan e a kémia köztetek, hogy úgy mondjam. Az idigazdi fel tud készíteni, mire számíts.
Jól gondolod, már az 1 év feletti macskáknak is nehéz gazdit találni. Másik nagy gond, a cica színe.
Mindenkinek fehér meg valamilyen különleges színű kell.
A feketék és a teknőctarkák általában nem nagyon kellenek sajnos, instan nem mutatnak olyan jól vagy nem tudom..
Én a helyedben bemennék egy menhelyre és külön kérném, hogy olyan cicát adjanak, aki a legregebb óta van ott és valami miatt nem kell a gazdijelolteknek.
Hidd el, hogy hálás lesz a cica. Persze vannak kevésbé nyitott személyiségű macskák és az oregebbeknel lehet több idő, mire megszok teged, mint egy kölyök.
De megéri, tényleg brutal hálásak és meg fog szeretni.
Az én cicám a befogadásakor elbújt otthon és hosszú ideig nem evett, nem jött elő, nyavogott. Jó pár nap vagy inkább hét volt, mire hajlandó volt mellettem enni és elfogadni a simit.
De annál jobban értékelem, hogy mára mennyire a család tagja lett. Szóval én inkább valasztanam a nehéz utat, megmentve ezzel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!