Mit gondoltok a "csak" illetve "szinte csak" benti cicakról? Lehet így boldog egy cica?

Teljesen rendben van, de kezdettől benn tartsd. Amelyik cica már megtapasztalta a kinti létet, annak lehet hiányérzete.

A kifutót is nehéz úgy megcsinálni, hogy biztos ne tudjon kibújni, nagyon gondosan kell. Nekem is benn vannak a cicáim, nem bírnám a stresszt, hogy hazajönnek-e.

3-as vagyok. Illetve esetleg érdemes megfontolni, hogy egyből kettőt vegyetek magatokhoz.

Tudom, soknak tűnik, én is elutasítottam először, aztán "ki lett egészítve" a csapat, hárman vannak, jobban meg is mozgatják egymást, szeretik egymás társaságát.

A legboldogabb, legegészségesebb (mind fizikailag, mind lelkileg) cicák, akiket ismerek, kivétel nélkül dédelgetett, imádott benti kedvencek.

A benti (azaz telken belüli, beleértve a macsakbiztos kerítést, kifutót) tartást tartom az egyetlen felelősségteljes megoldásnak. A törvény is ezt írja elő, hába nem ismerik, nem tartják be sokan.

A cicák a lakásban is megkapnak mindent, amire szükségük van, esetleg egy kicsit többet kell velük foglalkozni/játszani, hogy kellő inger érje őket, de megéri, mert a velük kialakuló kötelék is annál szorosabb lesz. Bent is tudnak karmot élezni, mászni (megfelelő cicabútoron) vadászni (kupakra, berepülő bogárra, papírgalacsinra, kislabdára, plüssegérre, lézerre, stb.), és biztonságban van a cicus az időjárás viszontagsagaitól, az idegen állatoktól, a gonosz emberektől, száguldó autóktól, ezáltal kisebb a sérülések, betegségek kockázata.

Levegőzni lehet a hálós erkélyen, vagy a kifutóban is, esetleg hámmal sétlváa.

Az én drágáim csodálatosan elvannak a lakásban, meg is sértődnének, ha a puha kanapéról kitessékelném őket egeret fogni. :) Igaz, ők mindig is bentiek voltak, amelyik cica megszokta a kinti "szabadságot", azzal néha nehezebb elfogadtatni a zárt ajtókat, ablakokat, de sok a sikersztori.

Egyszóval én csak ajánlani tudom, hogy benti cicátok legyen. Érdemes felvenni a kapcsolatot menhelyekkel/alapítávnyokkal, nagyon sok tündéri, nyugodt, barátságos cica (amilyen a számotokra ideális lenne) keres szerető gazdit. Sokan közülük már sikeresen szocializálódtak, kézhez szoktak egy lelkes idieglenes befogadónál.:)

/A szomszédod helyében megfontolnám a macskatartást, ennek így sok értelme nincs.. szerencsétlen cicusok :( /

Azt tudom mondani,hogy akkor jó az (főleg ha kandúrról van szó) ha ivartalan az állat.Nekem legalábbis nincs jó tapasztalatom csak benti tartásos cicákkal (jó,sajnálom,de benne lehet az is,hogy meg se próbáltam kijönni vele,nem bírom őket.Cukik,aranyosak,de ha a férjem nem lenne macskás biztos hogy sose tartanék.. :/).Páromnak van egy macskája egyszerűen elviselhetetlen volt ameddig ki nem ivartalaníttattuk.A legnagyobb gond nem is a jelölgetés volt,mert azt nagyon ritkán csinálta.De az állandó éjszakai nyávogás,az ablakban nyivákolás,állandó izgatottság hosszú távon nagyon kellemetlen.

Hiába játszol vele ők is pihennek egyet és megint aktívak..:D