Szerintetek lesz valami lovas jövőm? Saját LÓ? (Többi lent)

Jó sokat kérdeztél...

"Szerintetek túl későn kezdtem el lovagolni? "

Az nem lényeges mikor kezdtél el lovagolni habár én 4 évesen ültem először lóra nem vagyok különösen ügyes. A lényeg, hogy sokat gyakorolj!

"Hogyan tudnám őket meggyőzni,hogy felelőséggel lennék egy lóhoz? "

A szüleid jogosan félnek, hogy nem esz elég időd! Szerintem akkor legyen lovad mikor már elvégezted az iskolát! Egy ló tartása nagyon sok időt vesz igénybe!

"Ha ez mind sikerül, megérné díjugratásban saját lóval versenyezni?"

Megérné, ha te versenyezni szeretnél. Csak akkor ügyesen, jó körülmények között kell tartanod a lovat.

"A versenyek tudnak jövedelmet hozni?"

Ahogy alakul.

Remélem tudtam segíteni! :)

Nem vagy lemaradva semmiről, abszolút nem kezdted későn a lovaglást. Érdemes nem a többieket lesni, hanem saját magadnál jobbat nyújtani. Nem mindenki halad ugyanúgy a lovaglással. Van, aki a 2. órán már stabilan ül, és van, akinek 3 év múlva is összerándul a gyomra, ha tüsszent a ló. Ez teljesen alkati dolog. Annyiban igazat adok a szüleidnek, hogy most fogod kezdeni a komolyabb tanulást, nem tudhatod, hogy mi lesz a gimnáziumban, egyetemen. Nem feltétlenül kell állatorvosiban gondolkodni, lehet más állás mellett is lovazni. Majd meglátod, hogy mi fog megragadni, mint szakma. A versenyek csak magas kategóriában fizetnek pénzdíjat, és csak a nyerteseknek. Ehhez viszont rengeteget kell beleölni. Ló, edzés, utazás, versenyek..

Azt mondanám egyenlőre, hogy tanulj, lovagolj, legyél annyit köztük, amennyit csak rá tudsz szánni. Érdemes idegen nyelvet is tanulni, az is megoldás, ha kint vagy valami lovas szakmában. A saját lóval szerintem még ráérsz, mert olyan ponton van az életed, amikor sok lesz a változás benne. Nem tudhatja senki előre, hogy mikor mennyire lesz időd. Addig pedig szeretgesd a lovat, amin lovagolsz, és tegyél meg mindent, hogy neki is jó érzés legyen, ha együtt vagytok. Végeredményben a saját lóval sem tennél másként, nem? :)

Mondja itt valaki előttem a kis tehetséget - ennél viszont fontosabb a szorgalom és az alázat.

Versenyzésből csak azok élnek meg akik eleget tudnak beletenni, a versenyzés a kőgazdagok világa.

Annyi amatőr ugrólovas van, mint égen a csillag, s a legtöbben inkább csak költik a pénzt a versenyzésre, hogy aztán egy szalagnak vagy kupának örülhessenek.

A profizmus és az eredményes versenyzés súlyos milliókat kíván.

Viszont kitanulhatsz belovaglónak, s ha valóban ügyes vagy, s elmégy dolgozni belovaglóként egy sportistállóhoz, ahol netán edzői felügyelet mellett dolgoznak a lovak és lovasok, lehet esélyed a versenyzésre. Vannak ménesek, tenyésztők, ahol szintén adódik ilyesmire lehetőség. De addig, ahogy olvasom, még van mit tanulni. Az amatőr és gyerekversenyek világába lovasiskolában is bele lehet kóstolni, s rutinos lóval akár eredményeket is lehet elérni, ez arra jó, hogy megismerd a versenyzés légkörét.

Az állatorvosé nehéz, de szép hivatás, több állatorvost is ismerek aki lovagol, van aki versenyzik is. Sok tanulás, hosszú idő, de szerintem megéri.

Én magam nemzetközi szinten versenyeztem, de nem jöttem elég jó családból, ezért is hagytam abba. Nem tudtam lépést tartani a többiekkel, van egy szint, ahová már nem elég a szorgalom és az alázat. Nem lebeszélni akarlak, de nagyon át kell gondolni - én akkorát csalódtam, hogy évekig még lóközelbe sem akartam menni, pedig már felnőtt voltam, huszon-egynéhány éves...