Mit tudok kezdeni a kemény szájú lovammal? Többi lent.

Semmiképp se rakj a szájába erősebb zablát. A feszítővel el is törheted az állkapcsát, nem az a megoldás, hogy rágyúrsz és megpróbálod fizikailag lebirkózni. Idomítani kéne a lóval, sokat. Akár földről is!

Mindig olyan segítséget adj először, hogy az legyen a célod, hogy a ló ne vegye észre. És nagyon lassan, fokozatosan erősítsd. Amíg a ló nem reagál megfelelően, addig fokozd a segítséget. Amit megfelelő választ ad (azaz lassul, nem feltétlenül áll meg), azonnal engedj. Magában soha ne használj szársegítséget, elsődlegesen a csizma és a testsúlysegítség domináljon.

A fokozatos segítség azért jó, mert a ló rá fog jönni, mi a jó válasz, és arra is, hogy ha hamarabb reagál, hamarabb szűnik meg a segítség, amit te adsz, azaz a fájdalom, amit a zabla okoz a szájánál. Ezért elkezd hamarabb reagálni, hogy megelőzze, hogy nagyon durvulj vele.

Továbbá figyelj rá, hogy a ló elengedett és laza legyen, mert akkor nem is akar elvinni a francba, ellenben egy feszengő merev ló hajlamosabb a futkorászásra, mert ez a feladat elől való kitérést is jelentheti.

Továbbá az egyenesség kérdése is fontos, amivel az egyensúlyát is javíthatod (a hajlítás szerinti belső hátsó lábnak kell az elülső patanyomba lépnie - tehát pl. nem mehet el a vállán, stb), ezzel szintén elejét véve az ingatag egyensúlyi állapotból fakadó rohangálásnak.

De ez mind-mind idomításbeli hiányosság, egyikre sem lehet megoldás a zabla cseréje.

A lónak soha nem a szája a kemény, az ugyan olyan érzékeny, mint amilyen mindig is volt, csupán megtanulta ignorálni a szársegítségeket, illetve mind fiziailag, mind mentálisan feszes.

Elengedtető gyakorlatok (csizmára engedés, kör nagyobítása-kisebbíése, vállat be, előre lefelé - függőleges előtti orral!, szerpentinek, stb), következetes, engedő, finom kéz, puha zabla fogja meghozni a várt hatást. Na meg az, hogy alapvetően hogyan lovagolsz. Kézzel, avagy üléssel...

A harmadikhoz akkor már annyit tennék hozzá (és így van, pontozzatok le most is!!), hogy ha már futószáras munka, én azt lehet, kézen kezdeném. Kézen megtanítani kulturált ütemben, elengedetten lazán lépni (én a nyakának a kilazításával kezdem), az én nyújtott lépésem tempójában lazán elengedetten üget, hajlítani, állítani, vállat ki/be, farat ki/be feladatokra, oldaljárásra. Ahogy ezeket egyre stabilabban és megbízhatóbban tudja, úgy engedném egyre távolabb, míg el nem jön a pont, hogy én már nem megyek mellette, mert kint van nagykörön. El fog jönni egy pont, ahol a ló bejelentkezik a vágtamunkára is, ez most hülyén hangzik, de az ember érzi, hogy na most.

Amit a ló földről, kézen tud, és csinál, azt csinálni fogja nyeregből is.