Lehetséges az, hogy valaki tanulás nélkül ösztönből tudjon jól és helyesen lovagolni?
Elképzelhető, hogy valaki, aki autodidakta módon tanul lovagolni minimális előképzéssel és nem is olvas utána, utána úgy lovagoljon, hogy a ló elengedett, támaszkodik, stb? Hogy az illető nem tudatosan adja a testsúly, csizma és szársegítségeket helyesen, hanem csak úgy ráérez?
Annak idején pl. a csikósok gondolom nem tanultak ilyeneket, hogy külső szár, helyes vágtabeugratás, stb stb nyilván patanyomfigurákat meg semmi egyebet nem csináltak, mégis elég jól tudtak lovagolni gondolom.
Oké, nem díjlovaglásról van szó, de a ló szemmel láthatóan ahogy írtam lendületesen, szépen ment, a srác könnyű kézzel bánt vele, látszólag minden oké volt.
Na jó, hát mindegy, a csikós témát is csak azért hoztam fel, mert a csikósok régen simán ellovagoltak egy lovat akár kötőfékben is, szőrén, pedig nyilván soha nem hallottak olyanokról, mint a "külső szár", meg "belső állítás", stb.
Szerintem ez nagyrészben a kinek mi a szép és jó kérdése... Attól, hogy valakinek x lovaglása teljesen jó, más lehet, hogy a fejét fogná.
Szerintem egyébként meg lehet tanulni viszonylag korrekten lovagolni állandó oktatói/edzői felügyelet nélkül is, de az olyan, aki még csak utána sem olvas, szerintem elég kevés eséllyel indul, mert hát akkor azt sem tudná, hogy egyáltalán mi a jó, mi a rossz, mi a túl sok, mi a kevés, stb. Akinek egy kiforrott kép él a fejében az olvasottak alapján, az megpróbálhatja azt az érzést, képet megtalálni segítség nélkül is. Nyilván tovább tart, míg az ember félig-meddig magától rájön a dolgokra, de hát idő az van, én legalábbis így szeretek hozzáállni.
1-200 éve Magyarországon iskolalovagás volt! Sőt! A még régebbi időkben azért rettegték a magyarokat, mert ismerték az iskolavágtát, lovaik bármelyik irányba (tehát hátrafelé is) bármilyen jármódban, és bármelyik pillanatban meg tudtak indulni, ezért közelharcban sokszor gyakorlatilag megközelíthetetlenek voltak! Ehhez képest külföldön döntően csak az iskolaügetés volt ismert, ami nem vehette fel a versenyt a magyarok technikájával (és nem véletlen, hogy a mai díjlovaglásban senki sem beszél redoppról vagy carrierről például, a csúcsfeladat a piaffe és a passage). Az meg aztán végképp nem jön szóba, hogy hátrafelé irányba haladj vágtában...
Megjegyzem, azért súlyos különbségek vannak, hogy valaki fennmarad a lován, és nem kell tépni-cibálni, hogy az haladjon, és nagyjából arra, amerre ő akarja, mert főleg terepen ezt egy alapból normálisabb lóval nem nehéz elérni. De ettől még az a ló komoly képzettség nélkül nem megy "jól", és nem lesz belovagolt sem (mivel az átengedőség feltétele az összeszedhetőség minden jármódban), mivel ha a belovagoltságát ténylegesen megpróbálnád tesztelni, gyorsan rá kéne jönni, hogy a ló tudása súlyos hézagokkal rendelkezik.
Régebben ilyenek voltak a fuvaroslovak, de a legtöbb olyan is, amely bár hátasként szolgált, de csak utazási célokra. Mindegy volt, amíg A-ból B-be elvitt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!