Lovaknál a sárlás?

Google->sárlás és az első oldal kapásból részletesen leír sok mindent...

Remélem kielégítő.

A kanca ivarzását sárlásnak nevezzük, időtartama 3-7 nap. Az ivarzások átlagosan 19-23 naponként követik egymást. A lovak tavasszal és kora nyáron sárlanak. Az ivarzás a nyári hőségben legtöbbször szünetel. Amikor azonban a nyári meleget ősszel kellemesebb idő váltja fel, újból élénkebbé válik a lovak gonádjainak (nemi mirigyeinek) működése. A sárlások tavasszal és ősszel kifejezettebbek, a tartamuk rövidebb, ilyenkor könnyebb a vemhesítés is.

A kanca ivari ciklusát sok tényező befolyásolhatja. Ezek közé tartoznak az évszak, a fény, a hőmérséklet, a takarmányozás, a fajta- és a családjelleg, a mozgás és tréning, a próbáltatás. A lótenyésztésben – és főleg az angol telivérnél – különösen fontos, hogy a tenyészidényben minél hamarabb fedeztessük a kancát, s így következő évben a csikót már a „legelőre ellessük”. Hazánkban – a klimatikus viszonyok miatt – általában februártól áprilisig, majd augusztustól novemberig rendszeres az ivarzás, tehát szezonális poliösztrusz formájában jelentkezik. Mivel a fogamzási készség májusban a legnagyobb, ezért a tenyésztési főszezon a május és a június. A kancák ivarzásának indukálására többféle módszer is elterjedt, ezek közül a mesterséges fényprogramok, valamint a hormonkezelések bizonyultak a legeredményesebbnek. A kancák 20-25 %-ának petefészek működése egész éven át ciklikus, ezen kancák aránya számos tényezőtől függ: az Egyenlítőhöz közeledve, a szubtrópusi övezetben pl. lényegesen gyakoribb, mint Európában. Szubtrópusi vidéken, ahol a nappalok hossza nem, vagy alig változik, majdnem egész éven át ivarzanak az állatok. Itt is vannak azonban olyan időszakok, amikor kisebb a fogamzási arány. A másfél-két éves, végleges fejlettségüket még el nem ért fiatal kancák petefészke a tél folyamán szinte mindig nyugalomban van. Nálunk az alábbi időszakokat különböztethetjük meg:

téli aciklia: A késő őszi, téli időszakban a petefészek nyugalomban van. A kancák túlnyomó részén ugyan előfordul kitapintható tüszőnövekedés, de ovuláció nem következik be.

tavaszi szezonátmeneti időszak: Az ősz végi, téli acikliás időszak, valamint a tenyészidény közé 4-12 hetes tavaszi szezonátmeneti időszak illeszkedik, amikor fokozódó intenzitású tüszőnövekedés figyelhető meg. Ennek jeleként a kanca rendszertelenül vagy rendszeresen, rövidebb-hosszabb időn át többször is sárlik. Mivel azonban a tüszőrepedésre, illetve ezt követően sárgatest képződésére ez idő tájt nem kerül sor, az állat még nem fogamzóképes, ezért fedeztetése is felesleges. A kancák ivari ciklusa ebben az időszakban elnyújtott, rendszertelen. A szezonátmeneti ciklusban a fogamzás ritka. Ez a gyakorlatlan tenyésztő számára annál is inkább furcsa, mivel az ivarzás tünetei a follikulusok lassú atréziája miatt fennálló tartós ösztrogénhatás következtében elnyújtottan jelentkezhetnek.

tenyészszezon: A valódi ciklusok időszaka teljes nemi aktivitással és a nemi szervek szabályos ciklikus működésével jár. A tenyészszezon kezdetét tulajdonképpen az első ovuláció, illetve az azt követő első sárgatest-fázis jelzi. Az ovuláció nélküli, egyfázisú ciklusokat ovulációs, luteinfázisos, teljes ciklusok váltják fel. Az oestrus előrehaladtával a péra és a hüvely nyálkahártyájának színe a sápadtfehér színtől a pirosig változik, ödémássá válik, a nyakcsatorna ellazul, a szekrétum bőséges és hígabb lesz. Ez az időszak a tényleges tenyészidény, mely a mérsékeltövi országokban általában február-áprilistól augusztus-novemberig tart. A tenyészszezonban, ahol teljes a kancák nemi aktivitása és szabályos a nemi szervek működése, a kancák 18-24 naponként, 4-9 napig sárlanak. A sárlás tartama a tavaszi hónapokban hosszabb, a nyári hónapokban rövidebb, illetve el is maradhat.

őszi szezonátmeneti időszak: Az őszi szezonátmeneti időszak lényegében a tavaszi átmenettel szemben fordított sorrendben lezajló élettani folyamat. A tenyészidőszak lezárulásaként ismét ovuláció nélküli ciklusok jelentkeznek.

A sárlás alatt a kanca idegessé válik, megfigyelhető a péra nyálkahártyájának vöröses színeződése, a péraajkak ritmikus kitárulása és összehúzódása („villogtatás”), valamint a pérarésből nyálkafolyás tapasztalható („cérnázás”). A főivarzás idejét próbáltatással lehet megállapítani. Az ivarzás első tünetei a nyugtalanság és az étvágycsökkenés. A megváltozott viselkedésű kanca különös odafigyelést igényel ebben az időszakban a lóhasználat során. Fogatban vagy csoportos tartásmód esetén társait harapdálja, ápolás közben esetleg a gondozóra dől. Fajtársai előtt megáll, párzási testtartásban úgymond felkínálja magát. Az ivarzás tünetei fokozatosan alakulnak ki, majd a hormonszint emelkedésével arányosan erősödnek.