Azért botlik sokat, mert nem támaszkodik?

Nekem is ügetőm van,ők amúgy is hajlamosabbak arra,hogy az elejükön legyenek...

Igen ezt én sem értem,hogy a westerneben ez miért nem gond?Ők hogy érik el,hogy ne essen az elejáre a pacc laza száron sem?

Westernben sehogy, a ló az elejére van esve, és csak egyes feladatok végrehajtásához hozza hátra a ló a súlypontját, ekkor viszont messze hátrébb viszi azt, mint ahol egy angolos ló általában tartja, és ezzel a hirtelen váltogatással az ilyen ló meg is terheli a hátulját is (nem véletlenül van mindig hihetetlen farizomzatuk), ezért nem használódik el a ló eleje (sokkal) gyorsabban.

Azt tudni kell, hogy mindenképp hátra kéne hozni a ló súlypontját, mert egy dolog, hogy botladozik, de a ló eleje nem képes elviselni akkora súlyt hosszútávon az elejével, amekkorát a lovas és a ló önsúlya összesen jelent, a hátulsó lábak erre messze alkalmasabbak: ez azt jelenti ,hogy ha hagyod az elején kolbászolni, akkor ideje előtt szétmennek a mellső lábai, és ez a ló használati értékét nagyon csúnyán fogja rontani, ha nincs mellső lába, akkor olyan, mintha egyáltalán nem lenne lába.

Az meg a legrosszabb, ha menet közben legelészik, egy dolog, hogy az engedelmessége és az idomítottsága így kérdőjeles, de ráadásul súlyosan félre is nevelődik: tudnia kell, hogy ha lovas van a hátán, akkor minden körülmények között munka van, függetlenül attól, hogy az kint van terepen, vagy bent a négyszögben. Olyat lehet, hogy megállsz vele, leszállsz, esetleg a zablát kicsatolod még, és ellegélészik kicsit.

Ráadásul az ügetők nagyon érzékenyek, alapvetően is az elejükön járnak nagyon, és nehéz őket igazán összeszedni, nagyon szükségük van a lovaskontrollra, mert amint a lovas kicsit is széthullik, vagy csak megszűnik a támaszkodás, csetlenek-botlanak össze-vissza, sokkal jobban, mint a legtöbb "normális" ló. Nem azon lenne a hangsúly, hogy támaszkodjon, mert csak a nyakát berántani egy "ideális" tartásba be lehet tetszőleges módszerekkel, a súlypontját kéne hátravinni.

Ha a ló jobban szeret hosszúszáron menni, az a lovas hibája is, neki kell megtanítani a lovat, hogy bízzon a szárban, és ugyanolyan szívesen dolgozzon, mint amilyen szívesen vonul amerre épp lát.

Aha értem...Bár az enyém pont,hogy ez elejét dobálja(ta) furán széjjel.a hátuljával meg olyan furán betotyogott a két eleje közé.Mondjuk ő volt pályán-igaz hamar selejtlistás lett,mert nemigen akart ügetni :D

De ettől függetlenül azért gondolom nagyságrendekkel kissebb a probléma olyan lóval ami egyáltalán nem futott...

Amúgy teljesen igazad van,amint kicsit "elbambulok" azonnal "szétesik" a ló.De még a legnagyobb igyekezetem mellett is befigyel néha a 4 ütemű vágta,meg a "vállazás" főleg jobb kézre.Megjegyzem én vagyok a "szűk keresztmetszet",mert az edzőm alatt úgy megy,hogy sokan meg sem mondják,hogy ügető volt(illetve még most is az,de érted :D)...

Nem kis kihívás...Még jó,hogy úgy vettem,hogy jó lesz elhobbizgatni.Szerintem sokan elkövetik azt a hibát,hogy így vágnak bele olcsó ügetővásárlásba...Mondjuk végeredményben jól jöttem ki a dologból,mert így kénytelen voltam én is fejlődni,edzőt keresni,mert nem ment a csak úgy eltötyögünk.Ha "rendes" lovat veszek,lehet még mindig csak össze-vissza huppognék,és meg lennék róla győződve,hogy jó az úgyis...:)

Utolsó - kicsit hasonló cipőben járunk akkor. :)

Nálam az segített picit, hogy futószáron vágtáztattam, mikor már stabilan tudta, mikor kell beugrania, mit kell csinálnia, és tettem rá gumikarikás kikötőszárat, de kezdetben csak nagyon lazán. Így szépen lassan megtalálta az egyensúlyát, mert rájöttem, hogy az volt az elsődleges hiba, amiért főleg vágtában hihetetlenül sodródott, pörgött és rohant, hogy még lovas nélkül is gondja volt az egyensúlyával. Pár hónap alatt mintha kicseréltem volna a lovat, hihetetlenül sokat alakult, lovas alatt is.

A megyek amerre látok lovaglás is jó vele, terepen, de ott is meg kellett tanulnia, neki is, hogy az is munka, rám kell figyelnie, és cserébe akkor mindkettőnknek jó lesz. :) Én olyankor kicsit lazább szárral lovagolok, mint bent, de épp csak annyival, hogy ne "szétszaladjon a ménes" alattam, hanem stabilan meglegyen a kontroll, ha olyan helyre érek, néha megállok és iskolázok vele, egy szemmel felmért négyszögnyi helyen, ez az elején meglepte, ma már nagyon szívesen dolgozik, sőt, nagyobb is kint a munkakedve. Ha nem ezt, akkor hazafele állításokat, hajlításokat kérek, néha oldaljárást vagy tolódást, így mire hazaérünk, a ló pont elkészült egy bő fél órás iskolázásra.

Amúgy az idomítás nagyon sokat segít rajta, kezdetben az enyém is felbotlott szó szerint a saját lábában is... De a mai napig megmaradt a dolog, értem ezt úgy, hogy első jele, ha fáradt vagyok, vagy szétszórt, ideges, stb., hogy a ló elkezd botladozni, furává válik a mozgása, vagy elkezd sietni, pörögni, amit felépítek egy óra alatt, fél perc alatt romokban hever, nagyon gyorsan széthullik az egész ló, viszont eddig akárhány ügetőt láttam, hasonlót tapasztaltam mindnél. Szerintem ez jó, mert sokkal több visszajelzést ad, amint jól szólsz hozzá, jól válaszol, de mint egy indikátor, azonnal jelzi, ha valami nem stimm. Sokkalta többet tanultam eddig vele, és ő is velem, mint eddig bármelyik lovardában, sok edzőtől vagy oktatótól. Nem rossz választás ez, csak tudni kell, mire akarja az ember használni, és hogyan... A kérdező lova meg még fiatal is, sokat fog az még alakulni, ha helyesen szólsz hozzá.