A lovasok hogyan jeleznek a lovuknak, hogy mikor kell elrugaszkodni a díjugratásban?

Csizma jelzi, előtte esetleg félfelvétel, hogy feladat jön, figyeljen. Elvileg az akadály magasságától függetlenül a lovas adja meg az elugrási pontot, nyilván amíg tanulsz, addig olyan tapasztalt lóra ültetnek, ami ezt megoldja helyetted, és tesznek le egy rudat is, segítségképp, dobbantónak. Az elugrási pont meredek akadálynál kb. annyira van az akadálytól, mint amilyen magas az akadály, széles akadálynál valamivel azonban közelebb esik az akadályhoz, mint annak magassága.

A távolságok felmérése a lovas feladatainak egyike, neki kell látnia, hogy mekkora a távolság, hány vágtaugrás fér bele - például öt rövidebb, vagy négy nagyobb, neki kell döntenie, és úgy nyújtania vagy rövidítenie az ugrásokat, hogy ideálisan kerüljön az ugrás elé.

Ugrásváltásnak azt hívjuk, ha a ló vágtában lábsorrendet cserél (a lovas kérésére): ugróversenynél fontos, hogy ezt bárhol meg tudd tenni, akár az ugrás felett is, ha kell. Ez azt jelenti, hogy a ló a vágtáját tegyük fel, a bal hátsóval kezdi, de a következő forduló meglovaglásához rossz lábon van - ezért váltasz, és innentől jobb hátulja indítja.

Ez hülyeség, nem a lovas ugratja el a lovat, hanem a ló ugrik magától. A ló mindig a földet "pásztázza", megnézi, át lehet-e bújni alatta, és amikor látja hogy nem, ugrik. Te max csak a rálovaglás tempójában szabályozhatod, illetve megerősítheted az ugrásban (odaszorítod a csizmádat). De te nem jelzel neki, nem ugratod el, mindezt magától csinálja.

A vágtaugrások számát látni kell, ehhez sokat kell gyakorolni. Szerintem sokat segít, ha az edző visszaszámol 3-tól, és te is magadban megpróbálod számolni.

Az ugrás váltás az, amikor egyik kézről a másikra ugrik át a ló (a "levegőben").