Körülbelül két lónak mekkora istállót kell építeni, téliesíteni? Árra és méretre is gondolok.

A lovak számára kialakított istálló belmagassága legalább 2,5 méter magas, az egyes boxok alapterülete pedig legalább 9 m2 legyen, amelynek rövidebb fala nem lehet kevesebb 2,5 méternél. Előírás, hogy a lovak boxos tartása esetén legyen egy, legalább 150 m2 alapterületű pihentető karám is.

Ha az istálló osztatlan közös használatú, és az állatoknak szabad ki-be járásuk van, akkor lovanként 8m2 elegendő.

A ló jól bírja a hideget, sőt, kifejezetten szereti, tehát a téliesítésre túl sok gondot nem kell fordítani, de azért mégis óvva intenélek az oly sok helyen látható OSB putriktól, mert ha rájön a dilihopp, és esetleg belerúg, az osb átszakadhat, és akkor a lába beakadhat, az egész ló örökre tönkremehet az efféle spórolástól.

Én bontott tömör téglából építenék 25 centis széles külső falakat, válaszfalat meg ugyanabból 12-est, ajtókat pedig 1 collos (2,5 centis) deszkából csinálnék rá.

Természetesen ennek 80 centi mély alapot kell ásni, hogy ne düledezzék.

A padozat készülhet betonból, vagy mischungba rakott, élére állított téglából, de spórolhatsz az almozással, ha fapadozatot csinálsz, és nem vagy lusta a lóhúgy elvezetése végett beásni alá néhány PVC csatornacsövet. Természetesen a padlóösszefolyó csakis öntöttvasból készülhet, hogy a ló lába alatt be ne szakadjon.

A boksz ideális esetben legalább 3×3 (ideálisabb a 3×3,5 vagy 4×4) méteres, az istálló levegője friss - de semmiképpen sem huzatos -, páratartalma ideális esetben 55 (egyes helyeken 60-ról beszélnek) - 80% közé esik. A ló természetes fényigénye magas, az ablakok összes felülete istállózott állatok esetén az istálló teljes alapterületének bő 1/15-e; az ideális a 60-100 luxos megvilágítás. A ló nem túl kényes a hidegre, de nyírt állatok esetén erre is gondolni kell, bár általában elégséges, ha vastagabb lótakaróval betakarjuk. Amire figyelni kell, az a vízellátottság, mert ha önitatót használtok, azt napjában párszor ellenőrizni kell, hajlamos befagyni.

A belmagasság legalább a ló marmagasságának kétszerese.

Az vízvezetéket a téli időszakban kétféleképpen lehet védeni: vagy körkörös hálózatot építesz ki, amelyben egy fűtéskeringető szivattyú körbe-körbe zavarja a vizet (mert a keringő víz nem tud kristályosodni), vagy ha még az építés előtt el tudod vinni a vízvezetéket a fagyhatár alatt (min 80 centire leásva), akkor elegendő a földből feljövő ágakra un. elektromos fűtőkábelt fektetni, majd egy-egy polifoam csövet húzni. Ezek kapcsolását akár egy fagykapcsoló is végezheti automatikusan.

De hozzáteszem, az ilyesmit két ló esetében egy kicsit túlzásnak tartom. A ló nem kutya, hogy sokszor keveset igyon, jól elvan az napi két itatással is, ami akár még vederből hozva sem különösebben megterhelő. A gépi itatás inkább 15-20 ló esetében válik kritikussá, ahol már túl komoly mennyiségek fogynak ahhoz, hogy az ember vedrekben cepelje.