Mit tegyek? Váltsak lovardát?

Szerintem szólj, hogy szeretnél futószárra ülni egy másik lovon, ha van mód rá, akkor voltizs-hevederrel, ha nincs, nyereggel és nyakszíjjal, és elölről kezdeni az "egészet".

Az lenne a lényeg, hogy sokat tanügessetek az elején, ha marad a nyereg, akkor kengyel nélkül, ettől megszilárdul az ülésed. Hozd hátra a vállad, a vágtához is ez kell majd, stb. Fontos, hogy ha félsz, az a lóra is átragad, ijedősebb lesz, stb. Magadban tisztázz le valamit - a vágta egy jármód, nem egy sebesség! Nekem ügetőm van, terepen hatszor ott hagy ügetésben egy vágtázó félvért, ha engedem neki.

Nos, tehát ott tartottunk, hogy sok tanügetés, kapaszkodhatsz a nyeregbe, vagy ha van, nyakszíjba, és enged el előbb az egyik, majd a másik kezed, tedd csípőre, majd ki oldalra, stb., utána a másik kezed, aztán egyszerre a kettőt.

Lehet csak a következő órán, vagy még később, de eztán óra végén próbáljátok meg a vágtát. Ismét kapaszkodhatsz. A vállad hozd hátra, míg azt nem érzed, hogy hátraesel, körön a belső ülőcsont kicsit jobban terhel (különben olyan, mintha a ló kifelé "dobna"), a sarkad nyomd le. Mivel kapaszkodhatsz, így a kéz is segíthet ott tartani magad, de elsődlegesen combbal kéne kapaszkodni, és csípővel, derékkal tolni a lovat. Ez egy hintamozgás valójában, kiskorodban biztos te is szerettél hintázni, gondolj arra :) Ha befeszíted magad, akkor a lónak kényelmetlenné válik, mert belepattogsz a hátába, és a ló menekülő állat - ha fáj neki, megpróbál kimenekülni alólad (egy igazi iskolaló nem fog, de attól még nem lesz neki kényelmes, és valójában neked sem).

Ha megvan, akkor itt is jöhet az előbb egyik, majd másik, végül mindkét kéz elengedés. Ezzel a kezed is függetlenedik, hiszen ha kapaszkodsz a szájába, az sem jó senkinek sem, ráadásul kemény szájú, rohanós lovat eredményez.

Ha minden megvan, akkor jöhet a szabad száron vágtázás. Ha már ez is megy, akkor egy súlyos lépcsőt kell megugrani: Ülj vissza a kérdéses lóra, mert csak ez oldja majd véglegesen a félelmed, másképp sokkal nehezebb lesz ezt az egészet leküzdened magadban.

Nekem is volt gondom a vágtával, mivel a lovam nemigen tudott vágtázni, és a lábsorrendje sem volt tiszta, sokszor bakolt, ráadásul rohant is mint a hülye, de nekem nem volt másik ló, akire átülhettem, ellenben nagyon sok idő és szenvedés volt így, mire letisztul mindkettőnkben, mit is akarunk.

Ne válts lovardát és ne válts edzőt, hanem szívd fel magad és igenis tedd túl magad a félelmeiden. Ha lovagolni akarsz, tisztában kell lenned azzal, hogy balesetek BÁRMIKOR történhetnek, ez benne van a pakliban. Ha komolyan gondolod, hogy ezt a sportot akarod űzni, akkor nagyon ott kell lenned fejben és tudnod kell kontrollálni a gondolataidat is. Úgy nem lehet lovagolni, hogy félve ülsz fel, mert a ló megérzi, átragad rá, vagy pedig kihasználja. A félelmeidet magad mögött kell hagyni és SOHA nem nézni vissza rájuk. SOHA. Úgy kell felülnöd - minden alkalommal - hogy fejben el kell döntened, hogy felülkerekedsz saját magadon és mindent megcsinálsz. Teljesen mindegy hogy milyen lóra ültetnek, mert minden lovon meg kell tanulni lovagolni, sőt az a jó, ha folyton váltogatják a lovakat, hogy minél többet tapasztalhass.

Mindent kihívásként fogj fel, ne pedig egy újabb félelem tárgyaként. Csak így tudsz majd fejlődni.

És egy valamit fogadj meg. Minél bizonytalanabb vagy, annál határozottabban lovagolj, különben ki fogja használni a ló, hogy félsz és azt csinál veled amit akar. Teljesen mindegy hogy milyen lóról van szó, mind tudja, hogy ki ül rajta, és hogyha nem vagy elég határozott, akkor tutira szívatni fog.

Ez a gond itt is, és az oktató azért nem ültet más lóra, mert meg kell tanulnod legyőzni a félelmeidet és küzdeni, túllépni a kudarcokon. Ez a lovaglás, ez ehhez hozzátartozik.

Csak annyit tudok mondani, hogy kitartás, és szedd össze magad, menni fog az, csak akarni kell.