Hogy lehetne leszoktatni az ágaskodásról?

nehéz szitu, mert ugye ha bünteted (mert ugye ágaskodásnál előre kell hajtani, tehát mondjuk egy pálcával kicsit meghusogtatod) akkor rossz élménnyel fogja összekötni a felszállást. ha viszont ráhagyod, az se jó!

én azt csinálnám, hogy 2 hétig csak fel-le szállnék. de tényleg. ezek szerint nem szoktatok leesni, tehát nem olyan vészes a helyzet. fel-le fél-egy órán át. persze közben lehet vele dolgozni, de terepen is, pályán is, 5-10 percenként leszállnék, és vissza. szokja. és ha nem ágaskodik, akkor dicsérni, dicsérni.

én ezt csinálnám.

Ha érzed, hogy ágaskodna, adj szárat, mert ha beletépsz a szájába, magadra ránthatod.

Én nem szaroznék, hogy csak fel-le szállnék, mert ha az eddigi helyén nem csinálta, akkor csak rád próbált, lovas-e, vagy lekvár, és te azt mondtad, lekvár. Csapj rá párat a seggére, hajts előre. Ne hagyd rá, mert a dolog simán tovább burjánzhat, el kell dönteni, ki a főnök.

Az elején tehetsz rá egy martingált, ha valaki tud kölcsönadni, úgy is jó, mert valószínűleg pár hét alatt elhagyható lesz.

Hivatalosan nem lehet, de több olyan lovat ismerek, akiket komolyan bántalmaztak, és meg sem lehet őket közelíteni balról, mert pánikreakciót adnak, harapnak, rúgnak, ha van terük, menekülnek. Jobbról lehet őket szerszámozni, kantározni, felszállni, és semmi gond, kisangyal mindkét ló, akit személyesen ismerem, illetve van egy harmadik, őt csak hallomásból, hasonló a gond, nála fokozatosan elérték, hogy már mindkét oldalról lehet csinálni mindent. Megpróbálni érdemes lehet.

Egyébként valaki akkor addig fogja meg a lovat elől, talán így is megpróbálnék egy-két pofont adni neki a nyakára, de előbb tudni kéne, hogy ellenkezés, félelem, hiszti, rögzült rossz szokás, esetleg fáj a háta, és nehezen bírja a féloldalas terhelést, vagy mi a kiváltó ok.

Ha csak ritkásan dolgozott, az komoly gond, igen, mert vissza kell vezetni ismét a munkába.

Ha be akar fordulni középre, vagy ágaskodni jobb kézen futószáron, ostorral hajts hozzá, és ne hagyd rá! Ha kell, egyszer húzd végig rajta az ostort, valószínűleg többször nem fog kelleni.

Futószáron a kezedben a szár a szársegítség, az ostor a csizma. Ha ki akarod küldeni a kör szélére, a vállát célzod, ha hozzáhajtani, mögé tartod, fokozásnál kicsit mögé-felfele. Ha látod rajta, hogy gondolkodik, kitartó szár, és hozzáhajtó "csizma". Elsőre ne engedd ki teljes körre, csak szép fokozatosan - ahogy kezd ellazulni, úgy.

A futószárat úgy csatold fel, hogy átveszed a belső zablakarikán, majd a pofaszíj alatt, másik oldalon is a pofaszíj alatt, és végül a külső karikába csatolod. Kézváltásnál csere. Így fog megfelelően hatni. Kikötőszár nem kell, egy kapicán esetleg.

Ha csak tele van, vagy jókedvű, előfordulhat, hogy bakol, kirúg hátra, ágaskodik, ugrál, vágtat, ez természetes - a hiszti viszont nem kívánatos.

A hevederes dolgot esetleg úgy próbáld meg orvosolni, hogy először csak alig csatolod be, épp, hogy be legyen, majd fokozatosan húzol - a legutolsó húzás felülés után,az ügető szakasz kezdése előtt, az az előtti rögtön felülés után van (valaki tartson ellent).

Néha vezesd ki, és alaposan vakarászd át, a hasát is, vakaró, szőrkefe, gyökérkefe esetleg, majd vezetőszáron vidd el picit legelni, esetleg közben is megsimizheted az oldalát, finoman a hasát, hogy jó érzéssel kösse össze a dolgot.

Az ágaskodás egyébként szerintem annak szól akkor, hogy újra munkába vettétek. Ismerek lovat, ami végigdolgozza a félévet, aztán jó 3 hónapig ménesben van, embert se lát - ő 1-8 nap alatt áll vissza a munkába, de ezt tényleg hosszú munka előzte meg, a lónak biztos, felépített tudása volt, edzettségi szintje, stb. Nyilván első nap futószár, utána lehet felülni.

Én nem hagynám rá a dolgot, mert magától nem biztos, hogy leáll vele: akár a későbbiekben lehet rögzült rossz tulajdonság is!

Ágaskodót, feszítőt nem tennék rá ettől még, mondjuk, de az biztos, hogy egyszer tört, vékony zablát használnék az elején (csikó, olív).

Az én lovam is ezt csinálta, annyi külömbséggel, hogy mikor ráültél, és mondjuk nem indulhatott el egyből, akkor felállt két lábra.

Tudom, hogy nem baráti, de amint földre ért, én elvertem (természetesen rajta ülve) pálcával, de nem engedtem előre menni közben. Utána iszonyatosan megsértődött, és később megpróbált földre rakni, de kiültem, és ez segített.

Ezt az egészet megcsináltuk kétszer, az óta semmi baja, és szépen várja, míg felszáll rá valaki, vagy esetleg elindul, de nem ágaskodik.

Nálunk az az, amit semmilyen szinten nem tolerálok, mert balesetveszélyes. Szóval nálunk megtorlás jön a fent említett módon.