Nagyon félek. (? )
sziasztok! nagyon félek a szőrén vágtától, és az eséstől!
Nyeregben jó vagyok, földről is szoktunk dolgozni a lovammal megtanítottam neki az integetést, csücsörítést, hátramenetet, stb... tehát ezekben a dolgokban nincsen gond. Viszont (még csak) két éve lovagolok, és még nem estem le! Már sok halálközeli élményem volt: ágaskodás, brutális bakolás, volt hogy a ló elcsúszott, volt hogy elszaladt (nagyon gyors), én meg nem tudtam megállítani, 1szóval már sok ilyen dolog történt. De még nem estem le! nagyon félek! Mit tegyek, hogy ne féljek? A másik félelmem az szőrén vágta. Ügetni már jól tudok szőrén, mégis félek az első ilyen vágtától! Milyen tanácsokkal látnátok el??
Ha vágtáztál már kengyel nélkül, az hasonlít arra, mintha szőrén lovagolnál, csak nyújtsd ki a lábad, vagy hogy mondjam, és kövesd a csípőddel a ló hátát. Valószínűleg megterhelőbb lesz, mint nyeregben, vagy kengyellel.
Az eséstől meg ne félj. :) Ha leesnél, akkor is próbálj a járásról elgurulni, hogy a lovad, vagy más lovak ne tapossanak el. És persze legyen rajtad mindig kobak. Ja, és fontos, hogy ha nincs komoly bajod, akkor azonnal ülj vissza a lóra. Sok sikert! :)
Keress egy ismerőst, aki cselgáncsozik, kézilabdázik, vagy bármi más olyan sportot űz, ahol tanítják a "jó" esést!
Tanulj tőle egy keveset! Szinte mindenki, aki lovagol, előbb-utóbb kerül olyan helyzetbe, hogy leesik a lóról. Ahogy előttem írták, ilyenkor szállj vissza minél hamarabb!
Kobak, gerincvédő, akár térd és könyökvédő is jól jöhet!
,mert így mélyebb lesz az ülésed. Az eséstől nem kell félned, ha már túlélted a bakolást... Esésnél mindenképpen kerüld el a ló patájával való találkozást és mindenképpen ülj vissza.
Rémélem tudtam segíteni. ;-) ヅ
Szia kérdező :)
Én pont tegnap estem egy hatalmasat. Nyeregben voltam, vágtáztam éppen (negyedik vágtás óra volt, pár hónapja lovagolok csak) elhagyatam az egyensúlyom valahol félúton, kibillentem, elkezdtem hadonászni a kezemmel, a pálca a ló szemébe csapott, amit szegény nem tolerált, így gyorsan megvált tőlem.
Hatalmasat csapodtam a homokba. Sikerült tompitanom az esést, mert régebben agresszív koriztam, így esésben jó vagyok :)
De egy ideig nem kaptam levegőt, fájt/fáj egy picit a hátam.
Viszont vissza ültem. Kicsit pihentettem a lovat, bocsánatot kértem tőle, de vissza ültem, és újra vágtáztunk.
A koris időszakomból megtanultam, hogy ha valamelyik rosszul sikerült mutatványtól beijedtem, azt soha, vagy csak nagyon nehezen próbáltam újra.
Melegében kell legyőzni a félelmet, mert különben eluralkodik rajtad :)
Elmehettem volna sírva tegnap is, és legszívesebben azt is csináltam volna, mert fájt a hátam, a kobak pereme belenyomodott a fejembe, szúrt az oldalam, és úgy általánosságban nem voltam jól.
amint vissza ültem, máris jobb lett a közérzetem, és egyáltalán nem féltem vissza ülni.
Akkor féltem nagyon amikor békaperspektivából láttam a lovat. Ott nagyon féltem, hogy az lesz életemben az utolsó amit látok...
Te se félj, légy bátor :) Két év tapasztalata mégis csak tapasztalat. Nekem azt mondták, hogy az nem igazi lovas, aki még nem esett lóról... bár én jobban szerettem volna, ha soha nem leszek igazi lovas :)
Ne félj :)
Én most estem le verseny előtti napon :D
Nem vészes :)
Aki felül a lóra, az vállalja ezt, hisz benne van a pakliban
figyelj ha esel nehogy kinyújtsd a karod 1× eltört a csuklóm.
de újra lovagolok :))
ha tudsz kengyel nélkül nyeregben vágtázni, akkor szőrén is :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!