Tulajdonképpen mi az a természetes lókiképzés? A szabadidomítás? Szerintetek van értelme?

A természetes lókiképzés egy lóbarát, lóközpontú idomítási módszer, mentális kommunikáció. Az a különbség a hagyományos kiképzőmódszerek, és eközött, hogy míg a hagyományos módszereknél a lovat 'kényszerítjük' megtanulni a mi nyelvünkön, addig a természetes lókiképzésnél mi kommunikálunk vele az Ő nyelvén. És a sok bohóckodásnak tűnő dolog, ostor (répabot) lengetése a feje fölött, és különböző "ostoba" trükkök a bizalom falát építik, a bizalom pedig mindennek az alapköve. Nem attól leszek jó lovas, hogy rá tudom venni a lovamat, hogy megcsináljon valamit, hanem attól, hogy arra tudom rávenni, úgy csinálja azt, amit szeretnék, hogy Ő is szeresse!

És természetesen ezt hagyományos módszerekkel is el lehet érni, nem kell kivágni a kukába sem a zablát sem a kantárt, ez csupán egy sokkal lóbarátabb megközelítés.

A "parelli", "természetes lókiképzés", "szabadidomítás", "freehorsestyle" mind mind egy kalap alá sorolható, mert bár talán apró különbségek vannak a különböző stílusokat illetően, valahol mindegyiknek közösek a szálai, gyökerei, hiszen mindegyik a lóval való természetes kommunikációra épül.

Sokan félreértik ezt az egészet. Ez nem egy lovaglás módszer, ez egy lókiképzés fajta, csak talán az benne a leglátványosabb, hogy nem kell mindenféle vasszerkezet a ló szájába ahhoz, hogy ugyanúgy menjen, mint kantárral. És itt még mindig nem a zablát szidom, jó magam a természetes lókiképzés híve vagyok, és űzöm is, de ez nem azt jelenti, hogy a kötőfékes, köteles lovaglások mellett elő ne venném a kantárt, nyerget is.

Aki kipróbálta ezt a módszert, vagy csak egy kicsit is beleásta magát, és a lényeg, hogy NEM csak utánaolvasott, hanem az olvasottakat, látottakat gyakorlatban is megvalósította, az nem ítéli el, nem mondja bóvlinak, bohóckodásnak, mert rájön, hogy ez ugyanolyan komoly kiképzés, mint bármelyik másik, csupán lóbarát, és nem csodáról, suttogásról, varázslatról van szó, hanem egyenes, őszinte kommunikációról.