Szerintetek miért csinálja ezt a lovam a lábával?

Szerintem is csak hisztiből csinálja a ló. A szántásokkal nem árt vigyázni, mert könnyen félreléphet a ló és húzódás ínszakadás lehet a vége.

Nem tudom felétek milyen a terep, itt kemény agyagos a föld és dombvidéki a táj. Itt patkó nélkül nem nagyon lehet boldogulni, nyáron betonkeménységű a földes út, ha sár van, akkor vas nélkül korcsolyázás van, télen meg ugye a hó miatt van.

A porhó nem ragad be a patkóba, viszont, ha kicsit vizesebb nagyon nagy labdák tudnak oda betömörödni, amik általában egy bizonyos nagyság után kiesnek, bár én télen viszek magammal egy patakaparót terepre.

Ezt találtam róla, nem valami sok, de a dokid gondolom elmondta a lehetőségeidet nem?

Csontpók

(Spath), lovak csánkizületének idült gyuladása folytán beálló izületi eltorzulás és a szárcsont izületvégén kifejlődő csontkinövés a csánkizület belső oldalán, mely főképen a járás kezdetén feltünő sántítást okoz. Ez utóbbi sokszor már akkor észlelhető, mielőtt még a csontkinövés konstatálható volna és abban áll, hogy a ló hátulsó végtagját járásközben kevésbbé nyujtja, majd azt a földről hirtelen, rángásszerüen felemeli (kakasjárás, csöbörbehágás). A C. mindig a csánkizület belső oldalán, közvetlenül a csánkizület alatt, a szárcsont izületi végén látható és kézzel csontkeménynek tapintható kiemelkedést képez (az ugyanitt előforduló érpók puha és összenyomható). E baj főleg keskeny, rövid és meredek csánkokon észlelhető és az ilyen csánkalakulás a szülőkről az utódokra átöröklődvén, maga a C. is átöröklékeny bántalom; de erőltetett nehéz munka közben különben rendes alakulása csánkon is képesek pókot előidézni. A gyógykezelés több heti nyugalom biztosítása, mint főfeltétel mellett, a pókra alkalmazott csípős bedörzsölésben, tüzes vas (pont- és vonaltűz) alkalmazásában vagy a szárizom inának átmetszésében áll. Csontpókos ló mindenképen kirekesztendő a tenyésztésből.