Mit gondoltok a pálcázásról?
Van aki minden kis dologért megpálcázza a lovat (és most nem a hosszú idomítópálcára gondolok, hanem arra ami azért csattan / csíp is), még pl olyanokért is hogyha nem megy jó tempóban, vagy ha elsőre nem akar beugrani vágtába, vagy ha levágja a kört vagy ha megijed / fél valamitől és inkább kikerülné azt (vagy extrémebb ellenállás esetén ugye bakolás vagy ágaskodás esetén) vagy stb ilyesmik, és ilyenkor rácsap egyet a lóra (amiután végülis a ló viselkedik, megcsinálja amit kérnek tőle). Viszont szerintem meg lehet oldani csizmával is, szóval ha pl először (nem túl erős csizmával mondjuk) nem úgy sikerül a dolog (gondolok itt olyanokra amiket feljebb írtam) akkor másodjára több / erősebb csizma, és ha akkor sem akkor harmadjára már mehet a pálca vagy hang is esetleg.
Nektek mi a véleményetek a pálcázásról? Mikor kell ezt alkalmazni és hogyan (rögtön és erősen vagy ha már másodjára sem sikerül)? Ti hogy csináljátok? (Milyen pálcával, mikor és mekkorát kap ilyenkor a ló?) Szerintetek melyik lenne a helyes ? (Hogy a ló is tudja a dolgát, tanuljon belőle de ne bántásként (esetleg büntetésként) fogja fel, és legközelebb hallgasson is a lovasra és ne ellenszegüljön, hanem csinálja jól a feladatot.)
Én személy szerint az utóbbi híve vagyok, mert szerintem nem pálcázással kell elérni, hogy a ló megcsinálja a feladatot, hanem lehet szebben is intézni, hogy pl a lónak se legyen szörnyű az edzés, hanem esetleg még élvezze is. De nem ítélkezek, csak kiváncsi vagyok mások véleményére is :)
Ismered a lovast illetve a lovat?
Ültél már azon a lovon?
Ha nem akkor ne ítélkezz. Nem tudhatod mit miért csinál a lovas.
Ha megcsípi a pálca, nem hal bele a ló. És van egy rossz hírem, az idomító pálca is ugyanannyira csíp mint az ugró pálca, sőt lehet, hogy nagyobbat is.
Ha a ló makacs akaratos és direkt csinálja, megmhet egyből a pálca, ne húzza az időt azzal, hogy jajj csizma, jajj megin csizma. És ha nyolcadjára se teszi meg jó akkor pálca. Ezt a ló ki is használja.
Szóval ha majd ülsz azon a lovon akkor írj újra, mert nem tudhatod milyen.
Amikor nyilvánvaló, hogy a ló csak szivat, és csak az erejét próbálgatja, akkor szerintem nyugodtan oda lehet erélyesen csapni, ugyanis ha a ló felédkerekedik... annak nem lesz jó vége. De amikor a ló nem érti a feladatot, nyilvánvalóan nem tudja mit kell csinálni, akkor ott nem helyes. Ott egy helyes elő/felkészítés a helyesn, nem a verés.
A másik amikor én pálcázok, amikor csak totyog. Nyilvánvalóan nem fáradt, nincs fájdalma, de csak totyog. Inkább pálcázom, minthogy 5 körön keresztül döngjön az oldala eredménytelenül.
Szerintem a pálcázás egy nagyon jó dolog és nem véletlenül találták ki, de fontos, hogy ne haragból üss! A ló kb 5 másodpercig tudja összekötni a dolgokat, így ha az előző lovast szivatta, és te felülsz, akkor már nem fogja tudni, hogy miért bántották, és ez agresszióhoz, bizalmatlansághoz vezethet!
Na. A pálcát tanításnál, új feladat megismertetésénél csakis az érintéssel kezdve lehet használni, a ló reagálásához egyre nagyobb jelzéseseket lehet vele adni a lónak, de megcsapkodni nem kell az első mozdulatra.
Amint az előzőek említettek, ne ítélkezz, amíg nem ültél azon a lovon, viszont tényleg vannak olyan lovasok, akik a frusztrációjukat a lovon töltik le, ez nem ritka. Ugyanakkor az sem ritka, hogy a ló kiképzésében rendszeresen szükséges a pálca használata. Ez kellemetlen nekik, negatív élményt csatol az adott pillanathoz, viszont nem fájdalmas (nyilván a verés és a pálcacsapás/csípés között óriási a különbség), főleg hogy a karámban (ha össze vannak engedve a lovak) ezek az állatok rúgják-harapják egymást, sokszor borda is törik, csak ezek nem mindig vevődnek észre, és ha nem túlterhelő a munka meg is gyógyulhatnak hamar. Ehhez képest az ember csak egy kellemetlen, vagy nagyon kellemetlen érzést társít egy nem kívánt reakcióhoz vagy hozzáálláshoz. Mert igen, a lónak is van rossz napja, de ez nem azt jelenti, hogy akkor nem lesz következménye annak amit csinál, egyszerűen azt jelenti, hogy olyankor a lovasnak különösen nem szabad megengedi a nem kívánt cselekedeteit a lónak.
Különböző szinteken más lehet a pálcahasználat módja és gyakorisága, mert például egy terepes lónak akkor használnak leginkább pálcát, amikor nem akar előrefelé menni (pl. nem akar átmenni két tócsa között), addig a díjlovasoknál, vagy díjugratóknál idomító feladatok során a reakció mennyiségi jellegéért jár jelzésértékűen a pálca érintése, ha erre nem reagál a ló akkor erősebb pálcahasználat. A lovat sem csapkodjuk ok nélkül, attól még, hogy te csak azt látod, hogy a ló normálisan pl. üget és a lovas megcsapja, lehet éppen olyan dolgot csinált vagy pont hogy nem csinált a ló, amit te nem vettél észre. Ezen kívül a szintek sem mindegyek, amíg egy óvodás gyereknek megengedhető ha bepisil, egy gimnazistánál már nem az (tisztelet a kivételnek, például kondícióban szenvedők), a lovaknál is alacsony képzettségi szinten még nem várható el az összeszedettség (hisz a ló is tanulja), de egy jól belovagolt, jól idomított ló szándékos kifeszülése a keretből már nem megengedett.
5ös vagyok. A félreértések elkerülése érdekében kiegészíteném magam.
A terepesek alatt a hobbi terepesekre, és nem a military lovasokra céloztam.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!