Mit gondoltok arról amikor a szülők vesznek lovat?

Nekem vettek annak idején, egy nagyobb méretű pónit, tökéletes választás volt, és több mint 20 évig volt hű barátom. Bár gondolom az én történetem arányaiban a kisebbséghez tartozik majd. De abban igazad van, hogy édesapám elvitt előtte megnézni, viszont rá nem ültem. A természete fogott meg.

(Több lovunk volt már akkor egyébként, szóval lehet ezért sem vagyok mérvadó, tehát elfért volna a többi között idézőjelesen akkor is, ha esetleg nem válik be nekem, de szerencsére nem így történt. Viszont ügetőt gyereknek venni nem értem, nyilvánvaló, hogy a szülőknek sincs fogalmuk...)

#5

Hát azért nem teljesen így működik.

Igen, a ló nagyon fel tudja venni az ember hullámhosszait, de néha erejét fitogtatja, és megkérdőjelezheti a lovasát, hogy még mindig ő-e a vezető.

Nem hibáztathatunk azért egy gyereket, mert vettek neki egy lovat a szülei anélkül, hogy ő tudna helyesen lovagolni. Valószínűleg nem érti a ló jelzéseit, és ha érti is, akkor sem biztos, hogy képes rá helyesen reagálni. De nem azért, mert rosszindulatú volna!

Felnőtt embereknél is láttam sok olyan évtizedek óta is lovagló lovast, aki egyszerűen nem érti a ló jelzéseit.

"azt a lovat kezdők (kiemelem a többesszámot) is ellovagolják, akik előtte ugyanúgy nem próbálták"

És a kezdők kifejezés szubjektív. Nekem az is kezdőnek számít, aki 3 jármódban stabilan ül, de még nem jutott el idomító feladatokhoz, ugyanakkor egy ilyen lovas lehet el tud körözgetni a szóbanforgó lóval/pónival, mert pl. ahonnan veszik a lovat, ott ez számít kezdőnek, de a kislány mégkezdőbb.

Sőt, az is lehet, hogy a kislány jobban lovagol, mint a többi 'kezdő', akik a lótól igazából feladatot nem kértek, és mivel a kislány igenis kért volna, a ló megsértődött, hogy " Mi ez? Eddig nem volt ilyen feladat, én ezt nem is akarom' , mert van ilyen is.

A ló tanítási fázisa sokáig eltarthat, főleg egy ilyen évekig lébecoló lónál, mire végre beleenged abba, hogy a feladat ellen nme küzdeni kell, hanem segítőkészen hozzáállni. Ha a kislány nem volt elég kitartó, esetleg rossz technikát alkalmazott vagy nem volt elég türelmes, könnyen lehet, hogy kívülről olybá tűnik, hogy a ló sok a gyereknek, mivel ha ezek nem mennek, tényleg sok neki.

2x is találkoztam ilyen esettel. Az egyiknél a kiscsaj kapott egy sportlovat, úgy hogy kb lovagolni se tudott. Azzal én foglalkoztam jóformán, mert csak állt volna az istállóban (magánház) közben a kiscsaj meg jár lovardába lovagolni, de kb addig jutott hogy szabadon tudott ügetni. Aztán végül túladtak rajta, évekkel később találkoztam a pacival és nagyon jó helyen van, a csajnak meg kb ennyi is volt a lovas pályafutása.

A másik már egy másik helyen volt, kislány elég kezdő lovastudással, anyuékra rábeszéltek egy frissen belovagolt kancát. Hát a lánynak az volt a szerencséje, hogy jóindulatú volt a ló, azért egyszer-kétszer megszellőztette. Foglalkozva nem igazán volt vele, a lány félt is tőle, végül elkerület a lovardából mind a ketten, talán azt is eladták.

Szóval az, hogy a szülők meglepiből beállítanak egy lóval a világon a legnagyobb butaság, főleg, ha gyerek az illető. Nekem az egyik nagypapám akart mindig egy kiscsikót venni, mert mindig a másik nagyszüleimnél voltam, mert volt lovuk. Én mondtam neki már gyerek fejjel is, hogy a kiscsikó nem kell, egyrészt arra nem lehet ráülni vagy 3 évig, másrészt, ahhoz érteni is kéne, mert egy ló felnevelése nagy felelősség, ha komolyan gondolja, akkor vegyen kész lovat. Na azt meg nem kaptam, mert drága.....

Szóval úgy gondolom, bele kell vonni, mind az edzőt, mind a gyereket is, hogy milyen ló legyen, mert ha nem értenek hozzá, akkor csak a baj van vele.

#9 Mi edzővel vettünk lovat, de utólag jöttünk rá, hogy csak azért akarta, hogy bértartók legyünk és fizessünk. Rohadtul megszívtuk a lóval, és rengeteget kellett rajta dolgozni hogy helyretegyük a dolgokat. Nem folytatnám.

De amúgy igen, a szaktudás elengedhetetlen!