Hogy tanítsam meg a kutyámnak, hogy csak azt egye meg, amit tőlem kap?

Több módszer van rá, de a legcélravezetőbb, ha a kutya az idegen falatot fájdalommal kapcsolja össze.

A legegyszerűbb, ha megkérsz valakit - kutyaiskolákban ez egy kiképzősegéd - hogy közelítsen a kutyához valami falattal, kínálja oda, és amikor elvenné, üsse meg egy gumibottal vagy más eszközzel, ami fáj, de nem okoz sérülést. Nem kell félni, a kutya fájdalomküszöbe messze magasabb, mint az emberé. Lényeges, hogy olyasvalaki csinálja ezt, akivel a kutya később nemigen találkozik élete során, tehát nem ismerős, pláne nem családtag.

A földön heverő falat felszedéséről is hasonló módszerrel lehet leszoktatni. A kutyaiskolában, ahová jártunk, egy elektromos sokkoló eszközt használtak erre. Nem azonos az önvédelmi sokkolóval, természetesen. Ha elmész egy használt fotóscikkeket árusító boltba, és veszel egy ócska vakut, abból tudsz ilyet építeni. Egy földre tett fémlemezre tették a kaját, és amikor a kutya fel akarta nyalni, jól pofán vágta a kondenzátor. Hamar megtanulta, hogy nem nyúlunk semmihez a földön. Ha építesz egy ilyen szerkezetet, akár megkérhetsz valakit, hogy egy előre megbeszélt sétaútvonalon helyezze üzembe, hogy a kutya megtalálja.

Persze biztos lesz, aki nekiáll sipákolni, hogy "ááállatkíínzááás", meg "szeretettel kell nevelni", de az ilyenek sík hülyék a kutyához. Szeretheted a kutyát, ahogy akarod, akkor is meg fogják mérgezni. Semmi baja nem lesz egy kisebb áramütéstől, ahogy neked sem. Ha tudni szeretnéd, milyen érzés, fogd meg, mielőtt a kutyát ráereszted.

A mi módszerünk kicsit szelídebb volt, ha lehet ezt mondani...

Ismerőst kértünk meg, hogy előttünk sétálva hagyjon a földön falatot, amit a legerősebb chili paprikával dörzsöltünk be. Elég volt háromszor ráharapnia, utána már minden falat gyanús volt, amit nem mi adtunk neki...