Hogyan legyen kutyám? Rossz ötlet?

Szerintem is inkább hörcsögöt vegyél. Tengeri malac tartása bonyolultabb mint hörcsögé, úgy tudom.

Egyébként - tudom nem ez volt a kérdés - azon kellene változtatni, amit írtál: "be vagyok zárva és nincsenek barátaim"...

Közeli nagyobb városokba eljárni, vagy bárhova, hétvégi programokra, ismerkedni...

Bocs, nem akarok bunkó lenni, de:

-Egy westie kutya nem 2 fillér, nem fogod 100 alatt megúszni.

- Elég beteges fajta, 90%-uk allergiás még a levegőre is, ki fogja finanszírozni a kezeléseket? Te?

- A pszichológusod egy barom, nyilván vette a diplomáját valahol ha azt tanácsolja, hogy kutyát vegyél azért, mert képtelen vagy rendes emberi kapcsolatokat kialakítani.

- A kutya nem játékszer, nem dilibogyó helyett van, hogy majd megoldja a gondjaidat. Minimum 15 évig kell rá költeni és kell vele foglalkoznod.

Vicces dolog kamuzni apádat, csak ha épp kiderül, akkor van szívás, mert a kutyát el kell paterolnod valahova. Ha annyi pénzed nincs, hogy vegyél magadnak, akkor miből akarod oltatni pl? A kutyakozmetikust (ennek a fajtának pont kell) ki fizeti havonta? Ki veszi neki a kaját? Eleve speckóbb táp kell neki, mert könnyen allergiás lesz.

Nem gondoltad te ezt át, váltsd le inkább a pszichológusodat!

Szerintem ebből csak veszekedés lenne és ha tényleg nem akar kutyát, akkor nem fogja érdekelni, hogy már meg van, akkor is elfogja tüntetni a lakásból és az neked is és a kutyának is csak rossz lesz. 3 hétig veletek volt, aztán mehet új gazdához vagy menhelyre. Ráadásul teljesen elveszíted a szavahihetőségedet az apád szemében, hogy ekkorát hazudtál neki. Ez bárhogyan is nézem, nagyon rossz ötlet.

Már akkor jobban jársz, ha megpróbálod mégis meggyőzni, hogy neked ez jót tenne és szeretnél egyet. De, alapvetően, ha nem szeretne kutyát, akkor még így is lehet, hogy gondok lesznek.

Amúgy hiába gondolod, a kutya valószínűleg nem fogja megoldani a problémáidat, mert a kutya nem pótolja az emberi társaságot. Aranyosak, magukhoz képest okosak, lehet velük foglalkozni, játszani, de lényegében olyanok mint a gyerekek. Sok foglalkozást igényelnek, sok időbe és energiába telik őket megnevelni, valamint bosszúság is van velük pl. amikor még nem szobatiszták és a kakit kell takarítani vagy amikor elszalad és te futhatsz utána, amikor minden csupa szőr tőle és nem győzöl takarítani, vagy összesároz, ás a kertben vagy megrágja a dolgaidat, nem hagyja abba a vonyítás, ugatást stb. Továbbá rengeteg mindent, azért nem értenek meg mivel nem emberek és alapvetően nem lehet velük beszélgetni. Ha elmeséled nekik a problémáidat a kutya nem fog visszaválaszolni.

Az előző gondolatomat folytatva. Gondolj bele milyen érzés lenne, ha már megszoktad, hogy ott van körülötted a kutya, majd 3 hét múlva tovább kell rajta adnod. Akkor jobb, ha inkább vársz addig, amíg külön fogsz élni.

Továbbá mint írtam a kutya nem fogja varázsütésre megoldani a problémáidat. Kb. arra jó, hogy kizökkentsen az eddigi megszokott rutinodból, legyen mivel lekötnöd magad. Többet legyél a szabadban, kimozdulj a házból, amikor viszed sétálni. Szóval nem vitatom, hogy pozitívan hathat rád, ha az a baj, hogy nem tudod magadat lekötni, nem lépsz ki otthonról, de nem csodaszer, ami varázsütésre megoldja minden gondodat. Mint mondtam, az emberi kapcsolatokat nem pótolja.

Ez így rossz ötlet. Ha meglesz a saját külön életed, akkor legyen kutyád is. Az ideiglenes befogadást se erőltesd, mert úgy megszereted, hogy vissza se tudod adni, és az megint csak a lelkedre megy.

Amúgy meg a menhelyes dolog miatt se ajánlom, mert egyből otthagytad azt a lehetőséget, mert megharapott egy kutya. Pedig a saját kutyád is megharaphat. Akkor megy a háztól vagy mi?

A helyedben más megoldást keresnék.

Rossz ötlet. Mentális bajokra nem az a megoldás, hogy az ember plusz terhet vállal magára, milyen pszichológus ez?

Igen, én is elkövettem azt a hibát, hogy befogadtam egy gazdátlan ebet, mondván, majd segít többet kijárni a házból - egyedül nem tudok, agórafóbiám van.

Az első pár napban még tökre működött a dolog, csakhogy az eb nyilván nem volt jól szocializált, minden sétán őrjöngött a többi kutyára, húzott, egyáltalán nem figyelt rám , csak ment volna a világba. Ezek nyilván apró problémák, amiket jó neveléssel ki lehet küszöbölni, de én nem bírtam vele, ugyanúgy pánikrohamaim lettek, ha sétára kellett menni, mintha egyedül indultam volna útnak. Egy hét se telt bele és már nem bírtam gondoskodni a kutyáról, egyre romlott az állapotom, tovább kellett adni. Ha egyetlen menhelyi összezördüléssel te eljutottál odáig, hogy inkább nem is mész többet, akkor pontosan ugyanígy fogsz járni.

Egy westie ara 250-300.000Ft...

Inkább legyél ideiglenes befogadó a Westie mentésnél és hátha apukád is megszereti a kutyát és akkor maradhat. Ha nem, akkor legalább segítettél egynek. :)

Amúgy westiet csak bent lehet tartani, kint nem.