Mit jelent a társ tulajdoni szerződés tenyésztő és a hétköznapi ember között!? A

A tenyésztővel kell tisztáznod, hogy milyen feltételeket akar szabni.

De én nem mennék bele. A kutyám legyen az enyém, ne lihegjen a nyakamba senki.

Változó, hogy melyik tenyésztő mit szeretne, ezért csak általánosságban tudom leírni.

- a tenyésztő nem akarja kiadni a kezei közül a kutyát, mert jó genetikájúnak, egészségesnek, ezért tovább tenyészthetőnek tartja. (Ez nem 100%, de mégis csak előny, ha egy hozzáértő így gondolja).

- a kutyát te neveled. Nálad él, te döntöd el, hogy mikor viszed sétálni, sportolsz-e vele, felmehet-e az ágyra, stb. A tenyésztő csak annyira szól bele, ami a kutya egészsége és szépsége miatt fontos, mivel kiállításokra és tenyészszemlére kell majd vinni. Nem hízhat el, nem etetheted teszkós táppal, nem hullhat ki a szőre és nem lóghatod el az oltást, féregtelenítést, stb. Tenyésztője válogatja, hogy segítséget és irányelveket kapsz ezekkel kapcsolatban, vagy parancsot.

- a tenyésztő a kiállítások idejére igényt tart a kutyára, egészen kicsi korától kezdve addig, amíg ki nem vonja a tenyésztésből, tehát kb. 5 évig (ez nemtől, egészségi állapottól, alomszámtól függ). Hogy ki viszi el, ki csinosítja ki, az már rajtatok múlik. Emellett nyugodtan lehet sportolni és másban is versenyezni vele.

- eldöntheti, hogy mikor és milyen kutyával pároztatja a kutyádat. Egy normális tenyésztő a kutya egészségét tartja szem előtt, és nem terheli túl, tehát kb. 2 évente születik egy alom, max. 3-4 alkalommal. Ha ennél sokkal többet vár, ott baj van. A fedeztetés természetesen mehet gyakrabban.

- a tényezők általában vállalják, hogy a szuka az ellés és az alom felnevelése idején náluk legyen, ami 2-3 hónapot jelent. Normál esetben a tenyésztés teljes költségét ők állják.

- megbeszélés kérdése, hogy a bevételt hogy osztjátok el. Azt azért vedd figyelembe, hogy a kutyatenyésztés (nem szaporítás) nem túl nyereséges. A rengeteg állatorvosi ellenőrzés, minőségi táp, fedeztetés, nevelgetés stb. annyiba kerül, hogy a százezrekért árult kiskutyák nem mindig hoznak hasznot. Kan Kutyánál egyszerűbb, mert ott adott összeg jár a fedezésért, amit megbeszélés szerint el lehet osztani.

- ha a kutya már nem tenyészthető tovább, ivartalanítani kell. Előtte pedig a te felelősséged, hogy megakadályozd a párzását mindenféle más kutyákkal.

Nagyon sok múlik a tenyésztő korrektségén és személyiségén. A hátrányok mellett azért előnyei is vannak a társ tulajdonnak.

Biztos nem mennék bele. Amit előttem hosszan leírtak, azok szoktak jellemzőek lenni. A tenyésztő általában akkor csinálja ezt, ha igényt tart a kutyára, de nincs kapacitása teljesen megtartani, ilyenkor keres egy felelősségteljes gazdit, aki gyakorlatilag gondozza neki a kutyát, ő meg azt kezdhet vele, amit akar (mármint versenyek és tenyésztés terén).

Nekem ez baromira a "nagyon nem" kategória, most képzeld el, hogy van egy kutyád, aki mégsem a tiéd. A tenyésztő folyton a nyakadban liheg a kutyával kapcsolatban, sok a konfliktusforrás, és ő dönti el hogy mikor hoz le tőle almot, amit általában akkor te nevelhetsz fel, rengeteg fáradtsággal, ha meg mégis ő neveli, akkor meg elbúcsúzhatsz a kutyádból vagy fél évre, amíg nála van.

Én ezt a tenyésztőknek egy kényelmes kihasználós módszerének tartom, értem a lényegét, de nekem így nem kéne kutya.

Ja, és pénzre meg ilyenekre ne számíts. A befolyó bevételekből valószínűleg nem részesülsz, tehát nincs olyan, hogy a kölykökből és versenyekből befolyt összeg fele a tiéd. Ha jófej a tenyésztő, és kikötöttétek szerződésben max egy kölyök ára landolhat hozzád, más nem hiszem.

Ezt tenyésztője válogatja.

Nekem van egy kutyám tarstulajdonban, de nem olyan, mint amilyennek a többiek leírják.

A fedezési penzen osztozunk (fele-fele), magának ugye ingyen fedez, de cserébe ő állja a kiállításokat. :)

Amikor kiállítás van, 2-3 napra elviszi (mondjuk ilyenkor nagyon hiányzik, de velük együtt izgulunk az eredményekért), de amúgy nem liheg a nyakunkba. A kiállításokat is előre megbeszélt időpont alapján, együtt választjuk ki.

A feltételek benne vannak a szerződésben.

Én olyat tudok elképzelni, hogy egy nagyon jó munka, kiállítási, egészségügyi eredménnyel rendelkező "mindenbe ott van" tenyészkutyáról van szó de a tenyésztőnek nincs elég pénze/ideje/helye rá.

Sajnos sok rémtörténetet hallani, így nagyon ritka hogy valaki társtulajdonba adjon kutyát.

Volt egy tenyésztős csoportban ilyen poszt. Az egyik francia bulldog tenyésztőnek meghalt a szukája amit társtulajdonba adott. A roh adék azt hitte hogy majd mennyire fainul tudja titokban fedeztetni a kutyát. Eddig nem is volt gond, de állatorvost nem mert hívni a szüléshez, nehogy kiderüljön az alom. A szuka belehalt a szülésbe.