Hogyan erősíthetném nagytestű növendékkutyám csontozatát?

Szia!

Nagyon köszönöm a megnyugtató választ, még sajnos mindig aktuális a probléma, bár már 21,4kg-nál tartunk, de ez még közel sincs a tökéleteshez szerintem, ránézésre is csak leheletnyivel látom jobbnak az alakját, de egyelőre minden dekának tudok örülni :D

A finnyásság jelenleg nálunk is komoly problémát okoz, amiért nagyrészt én vagyok a hibás, mert nem bírtam nézni, ahogy a kis törékeny "anyaszemefénye" napokig nem eszik, ezért most ott tartunk, hogy csak a marhahússal kevert tápot hajlandó megenni, már a csirkemellre és a pulykára is húzza az orrát, meg amúgy is utánaolvastam, hogy a szárnyasoknál sokkal jobb a marha, szóval most ez a menü.

Ti egyébként mivel etetitek? Nagyon hálás lennék egy jó táp javaslatért is, nálunk az elején a tápválasztás is nehézséget okozott, nemcsak a finnyásság miatt, hanem mert, amit a tenyésztőnél evett N&D táp, meg az utána próbált több száraztáp is alig szívódott fel, szinte több volt a végtermék, mint amit megevett, kb. féléves korában találtam rá egy hidegen sajtolt tápra, azóta állagra és mennyiségre is jobb a helyzet kaki ügyben, de azért ebben sem vagyok 100%-ig biztos, szóval minden tanácsnak nagyon örülök táp kérdésben is :) A barfon is gondolkozom egyébként, de egyrészt elég kényes a gyomra, másrészt félek, hogy elrontom, harmadrészt meg több tápról átállt kutyánál hallottam, hogy az elején kilókat fogytak tőle, ezért egyelőre nem merem megkockáztatni, meg hát a tenyésztőnk sincs túlzottan oda érte, ő abszolút a farmina N&D-re vagy minőségben hasonló tápra esküszik.

Ő is naponta kétszer eszik, én a gyomorcsavarodástól féltettem, ezért maradtam kettőnél, de akkor lehet megpróbálkozom a háromszori etetéssel, remélem az is segíteni fogja a tápanyagok felszívódását.

Illetve kúraszerűen kapott béres cseppet, immunovetet, hátha az is csinál neki egy kis étvágyat, de ez teljesen eredménytelen volt, most a sörélesztővel próbálkozom pár napja, de a kisasszony ugyanúgy finnyog sajnos.

Másrészről még az merült fel, hogy lehet kicsit túl van mozgatva, naponta 6-8km-t sétálunk, ő közben rohangászik, birkózik, szóval lehet, hogy ezért nem tud megfelelő izomzat, csontozat épülni, mert elégeti ezt az energiát (ezt egyébként a tenyésztővel okoskodtuk ki ketten, állatorvos véleményét még nem kérdeztem róla), viszont ha meg visszafogom és kevesebbet sétálunk akkor pár nap után elkezd látványosan unatkozni. Ti mennyit sétáltok úgy átlagosan egy nap?

Végső megoldásként még az ivartalanításra gondoltam, sok más kutyás (bár egyik sem szetter gazdi) mondta, hogy utána megszűntek az evési problémák és a soványság, sőt, inkább arra kellett figyelni, hogy ne hízzanak el. Szóval ha ez megoldja a problémánkat, akkor én nem bánom, ha nem megyünk több kiállításra, a pároztatása amúgy is csak egy távoli lehetőség volt a sok közül, ha esetleg úgy alakul, de egyelőre nem is alakul úgy, meg én teljesen amatőr is vagyok hozzá, a kiállítások világa sem szippantott úgy magába, meg ha esetleg mégis lenne tőle alom az a tenyésztőjénél lenne és nem nagyon lelkesít a gondolat, hogy 3 hónapig máshol legyen az én kiskutyám. Szóval ő már valószínűleg amúgy is "csak" hobbi kutya lesz, akkor meg talán jobb is az ivartalanítás mindentől függetlenül is.

Még egyszer nagyon köszönöm a válaszod, és ne haragudj, hogy további kérdésekkel bombázlak, de nagyon jó érzés összeakadni itt egy másik hasonló cipőben járt szetter gazdival és tényleg rettenetesen hálás vagyok, amiért megosztottad velem a tapasztalataid :)

Hát ilyenről se hallottam még, hogy egy kutyának nem tetszik a barf :D Én naivan azt gondoltam, hogy ha valami, akkor a nyers husi az, amit élete végéig szívesen ennének. Mi is sokáig a platinummal etettünk, az volt az első olyan táp, amit végre jóízűen evett, viszont azt nem nagyon bírta a gyomra, volt egy komolyabb hasmenéses időszaka, szóval kénytelen voltunk váltani. Azóta azonban semmilyen sima száraztápot nem hajlandó megenni, a világból ki lehetne vele kergetni, úgy menekül előle, mint mikor gyógyszert próbálok beadni neki, és tudom, hogy azért mert borzalmasan el van kényeztetve, de valahol meg is értem, a platinum illatra, állagra is sokkal finomabbnak tűnik, mint ezek a fűrészporszerű száraztápok. Most a naturavetal hidegen sajtolt, nyulas tápját eszi, mivel ennek nincs úgy nedvességtartalma, mint a platinumnak, ezért ez is nehezebben csúszik, de a marhahusival kiegészítve az esetek nagyobb részében hajlandó megenni. Ezzel csak annyi a problémám, hogy megint több a végtermék, mint én azt ideálisnak gondolnám, de azért nem olyan vészes, mint mikor sima száraztápot evett és akkora kupacok maradtak utána, mintha lovat tartanék :D Konzervvel is próbálkoztam, szintén a real narure-el, de az enyém valamiért a konzervet is utálja, de ezen már meg sem lepődök, mert tényleg iszonyatosan finnyás, a májat, májkrémet se eszi meg, pedig reménykedtem benne, hogy a gyógyszerbeadást megkönnyítjük egy kis májkrémmel. Hát nála nem :D. Nagyon köszönöm a tippet, lehet megpróbálom rizzsel kiegészíteni az adagját, mert ebben a tápban gabonaként csak köles van és abból se sok, viszont ugye magasabb gabonatartalmú tápot nem nagyon tudok neki adni, egyrészt a finnyásság, másrészt meg a sok kaki miatt sem.

És de, Crawford Land, T alom :D És most már nagyon kíváncsi vagyok, hogy a tiéd honnan van, én sajnos annyira nem vagyok profi a szetteres dolgokban, hogy egy születési dátum alapján kitaláljam, szóval minden elismerésem a tiéd, és nagyon érdekel a ti történetetek is, ha esetleg megosztanád :)

Én nagyon kalandos úton akadtam rá, mert régebben mikor néztem a szüleit, annyira nem voltam elájulva tőlük, az apuka, Privilege (Chance) szerintem is gyönyörűségesen szép, viszont az anyuka, Mon Cherie a magam laikus módján annyira nem fogott meg, szép-szép, mert ír szetter és az ír szetter amúgy is szép, de semmi különleges és mivel én lányt akartam, úgy voltam vele, hogy fontosabb, hogy az anyakutya legyen gyönyörű. Szóval már az Irishtown kennellel beszélgettem, mikor megláttam Chance és Cherie egyik kölykét, She's the one (Zayát) és rájöttem, hogy nekem EZ a kutya KELL :D és akkor ott eldőlt, hogy én ebből a párosításból hozok kiskutyát és hatalmas szerencsém volt, mert akkor már pont vemhes volt az anyuka, mikor felkerestem a tenyésztőt, de még pont lehetett jelentkezni, így kicsit hamarabb is érkezett hozzám, mint eredetileg terveztem, de nagyon boldog voltam, hogy már az egész nyarat együtt tölthetjük. Aztán a választásnál persze én az egyik legkisebb, piszeorrú csöppségbe szerettem bele menthetetlenül, hiába mondta a tenyésztő, hogy egy másik kölyök lehet alkalmasabb lenne, ha szeretném kiállításra vinni, de végül bizonyos szinten nekem lett igazam, mert 8 hetes korában már magasságra, súlyra is behozta a többi lányt. És egyébként egy pillanatra se bántam meg, mert annak ellenére, hogy alkatra elég törékeny és azon még én is látom, hogy van hova fejlődni, a gyönyörűségesen nemes fejformájával, sötétvörös bundájával nekem még mindig ő a legszebb kis ír szetter lányka :D, bár kétséget kizáróan elfogult vagyok ebben a kérdésben, de hát melyik szetter gazdi nem az? :D

Meg még kicsit reménykedem abban is, hogy ugyanúgy, ahogy baba korában, most is neki csak több időre van szüksége, hogy utolérje a többieket, szóval, hogy csak kicsit későn érő típus, csak szeretném ehhez megadni neki a lehető legjobb, legtöbb segítséget a legtökéletesebb táplálással, mozgással, ezért is érdekel ennyire, hogy ki mivel, hogyan, mennyit etet :D

Egyébként úszni szerencsére nagyon szeret, a fél nyarat egy szuper kutyás strandon töltöttük, viszont ebben is elég kényes a drága, a mostani tavaszi időjárás is hideg még neki ahhoz, hogy rendesen ússzon, most még inkább csak bokáig pancsol a vízben, ha nagyon vizes lesz a szőre vacogva bújik a lábaim közé :D Szóval az úszás nálunk nyári sport marad :D

Ó, ha Szlovákiából van a kutyus, akkor mi már szerintem beszéltünk is tavaly tavasszal, amikor még tenyésztőket kerestem :D Ha jól tippelek, akkor Neked köszönhetően ismertem meg Zayát is, a privát beszélgetés után néztem utána jobban a Crawford kennelnek :D De ha jól, ha rosszul tippeltem én is nagyon szívesen megismerkednék veletek, sajnos nálunk olyan ritka az ír szetter, mint a fehér holló, ezért teljesen rá tudok pörögni ha néha napján találkozunk eggyel, szóval nagyon örülnék egy igazi szetteres sétának, privátban beszéljük meg a részleteket :)

A kutyusom bátyja egyébként, akire gondolsz szerintem Leroy (treasure island) lesz, ő az alom igazi üdvöskéje, ők szinte az összes létező kiállításon ott vannak, ahogy én látom elég eredményesek is, bár abban biztos vagyok, hogy nekem nem lenne energiám ilyen komoly szinten ezzel foglalkozni, sokkal jobban vonz a különböző kutyás sportok világa, erre persze már utólag jöttem rá, de szerencsére ezt az én kutyám is jobban élvezi, szóval úgy érzem ebben is nagyon egymásra találtunk a kis hercegnővel :D

És akkor az etetésről, hátha valaki olvassa még ezt a kérdést két bolondos szetter gazdin kívül, bár nem sok esélyt látok rá, de ha mégis kis tanulság jelleggel itt hagyom ezt is :D

Szóval a marhát jól átfőzve adom neki, jobb napokon lábszárat, rosszabb napokon csak a barfos marhanyesedéket, de azt is minimum 2-3 óráig főzöm, és akkor egy kis levet is rakok hozzá, nyersen csak a csirkemellet próbáltuk, akkor táp nélkül és sajnos csúnya hasmenés lett a vége. A depitengert meg teljesen átérzem, nekem is volt olyan, amikor szinte sírva kellett könyörögnöm a kutyámnak, hogy egyen pár falatot, ugyanazzal az indokkal mint nálatok, mikor még a 20kg-t is csak alulról súroljuk, egyszerűen fájt látnom, hogy éhezteti magát a teli tál mellett és sajnos az én szívem mindig előbb tört meg, mint az ő makacskodása. De nagyon biztató azt hallani, hogy még van esély rá, hogy kinövi :D És itt is nagyon köszönöm a rengeteg segítséget :)