Egy kutyát lehetetlen, megtanítani arra, hogy a saját hangján, nyelvén nyugtasson le, egy agresszív kóbor ebet?

Egyrészt ez náluk egy természetes reakció. Ha egy másik, agresszív kutyát látnak a közelükben, elsősorban általában kerülik a konfrontációt, kitérnek előle, ha már muszáj kommunikálniuk, egy efféle "nyugodj meg, nem jelentek veszélyt" üzenetet is küldhetnek testbeszéddel.

Másodsorban vannak ún. terápiás kutyák. Nálunk a kutyasuliban is van egy, ők segítik a könnyebb beilleszkedést, ha kell határozott fellépéssel üzennek egy rakoncátlan ebnek. Őket se nagyon trenírozzák erre, ez azon dől el, mennyire erős a fentebb említett "képességük"

Vannak olyan terápiás kutyák akik más kutyákat rehabilitálnak. Én is jártam a kutyámmal ilyen foglalkozásokra. Az enyém nem terápiás kutya ugyan, de olyan az alaptermészete, hogy gyakorlatilag bármilyen kutya mellett jól működik, le tudja nyugtatni. Általában ilyen töltelékek szoktunk lenni, csináljuk amit mondanak, ha kell akkor a háttérben játszunk csak, de ha azt kérik akkor elengedem és megy játszani a másik kutyával. Attól függ az adott kutyának mi az alap baja: van amelyik agresszív, van amelyik fél más kutyáktól, van amelyik az emberektől fél stb.

Viszont tapasztalataim szerint egy kutyát nem igazán lehet külön erre tanítani. Vagy ilyen az alaptermészete vagy nem. Ezen belül lehet kicsit formálni, de akármilyen kutyából nem lesz terápiás kutya.

Ha hiszed, ha nem a kutyák kommunikálnak egymással. Csak olyan finom jelzéseket használnak, hogy az ember észre sem veszi... hacsak meg nem tanulja, mire kell figyelni.

Viszont:

1. Ha a másik kutya átesett az ingerküszöbön, tök mindegy, hogy a te kutyád mit magyaráz neki, régesrég fel se fogja.

2. Mi magunk csesszük el a kutyák kommunikációját azzal, hogy nem figyelünk rájuk, se másokra, illetve antropomorfizálunk: "jaj, Buksika csak játszani szeretne!" holott Tappancs már a századik jelzést adja, hogy ő nem szeretne ismerkedni, kellemetlenül érzi magát, stb. - Buksika pedig megtanulja, hogy leszarhat mindenkit, övé a vilég. Még rosszabb estben tiltjuk Tappancska határozottabb tiltakozását: morgást, vicsorítást, ahelyett, hogy a probléma okát kezeljük (tehát felrúgjuk azt a tapló Buksikát vagy, ha indokolatlanul fél Tappancska, deszenzitizáljuk normális kutyákra).

Nyilván, ahogy rontani is lehet a helyzeten, úgy a megfelelő viselkedést lehet erősíteni is. Viszont mivel kettőn áll a vásár, felelőtlenség elvárni egy kutyától, hogy egyedül tudja kezelni a helyzetet, akármilyen jól képzett is. Tudod, közel sem biztos, hogy megúszná sérülés nélkül.