Való-e nekünk dobermann?

Már régebben írtam ki egy kérdést, hogy milyen kutyénk legyen. Ott nem jött szóba a dobi, de fontolgattuk, csak féltünk, hogy elrontjuk és a fejünkre nő. Elég rossz a hírük, de én nem hiszek az ilyenekben. Nem gondolom, hogy egy rendesen nevelt, sok törődést kapó kutya megvadul a semmi miatt.

Na szóval, most átfutottam a fajtamentés oldalát és 2 kutyánál is szerelembe estem. Már mindketten kifejlettek, de nem idősek. Csak egyet szeretnénk, mert van már itthon egy tökéletesen szocializált, kutyákkal barátságos középtermetű kutyánk (ő sem egy könnyű eset, de megbírkóztunk vele)

Szóval amit nyújtani tudnánk:

Kinti-benti tartás

Napi min. 1x hosszú séta (2-3 óra) + 1 rövidebb (30 perc)

Heti rendszerességgel kutyasuli.

Prémium táp

Minden hétvégén túra

Hobby szinten sport (agility, mantrailing, bikejöring vagy ami jobban fekszik neki)

Határozott, de nem durva nevelés

Minden nap agyi fárasztás

Korlátlan mennyiségű játék

Amit a kinézett kutyákról tudni kell:

Olyan kutyákat néztünk, akik habár már felnőttek és előélettel rendelkeznek, de a fajtamentés szerint barátságosak, szocializáltak. Először mindenképp találkoznánk a kiszemelt kutyával és, ha neki is szimpatikusak lennénk akkor bevállalnánk.

Szerintetek illene hozzánk vagy nem tudunk megfelelő életet nyújtani neki?