Kinek lehetne szólni?

Várom már az (ál)állatvédők seregét, hogy milyen egy hányadék ember vagyok, a lepontozás úgy látom már sikerült.

Az nem zavar titeket, hogy rengeteg állatot élete végéig olyan kis helyen tartanak, amilyet el sem tudtok képzelni?? Ja hogy az egy haszonállat, azért él, így szokás! Értem!

Ha viszont valaki fizikálisan felmerészelne lépni két fenyegetést jelentő ragadozóval szemben, mindezt úgy, hogy semmi maradandó bajuk nem lesz, azt rögtön fel kell koncolni!

Elárulom nektek, hogy én már több állaton segítettem, mint az itt jelenlévő képmutató, álszent önmagukat állatvédőnek tituláló tömegek nagy része!

Legutoljára 5 kis sünit neveltem fel. Felvettem a kapcsolatot facebook-on egy sünmentő társasággal, de egy normális mondatot nem tudtam velük érdemben váltani. Csak a kioktatás, fölényeskedés ment, és a végén még meg is fenyegettek, hogy állatkínzásért feljelentenek. Saját magukat sztároló, fölényeskedő, önimádó, szélsőségesen elvakult banda, 0 kapcsolattal a valóvilággal. Mint az összes többi kamu alapítvány, és a kamu emberek egyvelege. 90%-ban ez a jellemző.

Az 5 süni majdnem meghalt, mert ezek a nyomorultak nem voltak képesek leírni, hogy etetés után a hasukat nedves ronggyal kéne enyhén dörzsölni, mert csak így indul be az emésztésük. Persze ez idő alatt kiraktak az oldalukon 10 fényképet. A közösség előtt megy a nyálaskodás, de ha valaki segítséget kér, még csak nem is önmaga számára, akkor az illető meg is dögölhet az állataival együtt...

Ez a magyar valóság, itt tart a magyar állatvédő kultúra. Csak lejáratnak, és hiteltelenítenek mindent. Én valószínűleg sokkal nagyobb állatbarát vagyok az itt jelenlévők többségénél, de ha az én portámon 2 kutya fenyegetést jelentene, biztosan ellátnám a bajukat, és nem a rendőrséggel, jegyzővel, vagy a szomszéddal bohóckodnék!