Hogy tanítják meg a kutyának, hogy akkor se egyen fel semmit a földről, ha egyedül van?

Ezt csak elektromos nyakörvvel lehet jól megtanítani.De sose lesz 100%-os,ha amúgy zabás fajta kutya. Lesni kell pl a házból a kutyát ,és csali kajákat kiszórni.Vagy egy idegen lesse miközben kezében van a távirányító és dobálja be a husokat. Mikor odamegy és enné akkor megrázatni.Akkor mintegy természeti csapásként éli meg a dolgot nem köti a gazdához.

Van hogy magába a húsdarabba vezetnek gyengeáramot,ennek hátránya hogy észleli a drótot a kutya. Van hogy borsot csilit stb tesznek bele ,de tapasztalat szerint simán feleszi a kutya azt is zokszó nélkül és még kéri a repetát.

Persze egy válogatós ,semmit meg nem evő túrkáló kutyát egyszerűbb tanítani, mint egy vasszöget is megevőt.

Én olyat hallottam, hogy egy szelet párizsibe sok pirospaprika port töltöttek és betekerték. Azt rakták le a földre és hagyták, hogy a kutya megegye. Ugye a pirospaprika por borzasztó, a kutya azonnal kiköpi. Ezt sokszor eljátszották még, csak nem csak párizsivel, hanem mindenféle mással is. Hamar kapcsolnak majd a kutyák, hogy a földön lévő kaja rossz, nem szabad megenni. Ugyanezzel a technikával lehet megtanítani, hogy ha benyújtanak valamit, azt sem lehet elfogadni, csak ott figyelni kell, hogy a kutyának teljesen idegen ember nyújtsa be neki.

De egyébként, ha rendesen nevelt a kutya, akkor a gazda távolléte alatt is be kellene tartsa a felállított szabályokat.

6-os-al nagyjából egyet értek.

Szerintem a nevelés és jellem 50-50% ezen a téren.

Nekem 8 éve nem sikerült a kutyámat leszoktatni arról, hogy bizonyos dolgokat felegyen. Sokat javult a helyzet de nem 100%.

Van egy pár tippem arra vonatkozólag, hogy miért történik ez, de mindig arra lyukadok ki, hogy ha valamit másképp csinálok akkor az más területen fog visszaütni.

Egy példa: nagyon figyeltem és figyelek mindig arra, hogy mennyit kap a kutyám enni. Amikor annak idején az alpokra neveltem: fekszik, ül, marad stb. mindig kapott jutifalatot aztán szépen lassan leszoktattam erről - jutifalatként egyébként a saját száraztápját kapta mindig.

Amikor a póráz nélküliséget tanultuk mindig volt nálam mivel soha nem lehet tudni alapon biztonságosabbnak tartottam azzal visszacsalogatni mintsem hogy baj legyen ha pl. elrongyol és elüti egy autó.

Egyszer - ne csapjatok agyon - mikor már nagyon berágtam, hogy mindent összekukázik a földről hagytam, hogy annyit zabáljon a kajájából amennyit akar, mert arra gondoltam, hogy biztosan éhes szerencsétlen mert fukar vagyok a kajájával...gondolhatjátok mi lett az eredménye..

A környéken lévő kutyák egy része ilyen a másik olyan, de érdekes módon -persze ez nem statisztika csak nekem - hogy az elhízott egyedek nem zabálgatnak fel semmit az utcán.

Hát passz.