A kutyám daganatos. Ilyen esetben mindig altatnak?

A mi kutyusunknak is emlődaganata van. Ő lány, és sajnos nincs ivartalanítva. 11 éves, és sajnos el is van hízva, így a szívével is baj van, így végképp nem műtik.

Ő is jól érzi magát, elvan, és szintén nehézlégzési problémája van.

Én is félek ettől a naptól. Szerintem tüneteket produkál majd, nem lesz aktív, esetleg nem eszik nem iszik nem wc-zik.

Nem tudom, de nagyon szomorú dolog.

Már ne akard lefogyasztani! Egyen amit szeretne, sok fehérje, túró, hús, máj, natúr joghurt tojás. Nekünk ezt ajánlotta az állatorvos mikor már nem volt műthető a kutyám lépdaganat miatt.

Nem most van itt az ideje a diétának!

Amíg a kutya lényegében teljes életet tud élni, nincsenek állandó erős fájdalmai, eszik-iszik, ürít, addig boldogan élhettek együtt, ez lehet néhány hét, néhány hónap, néhány év is akár, attól függően, hogy milyen gyorsan, és hogy hova terjednek át a daganatok.

Hogyha már láthatóan fáj a létezés neki, nem jár, nem tud enni, vagy kimenni pisilni, tehát az alapvető dolgokat nem képes megtenni, akkor érdemes elgondolkodni az altatáson.

Kényes téma, mert nyilván nem akarja a gazdi szenvedni hagyni a kedvencét, de sajnos nagyon sokszor inkább azért altatnak, mert bár az állat nincs olyan rosszul, a gazdi nem bírja nézni ill kivárni hogy magától elmenjen.

Persze ez mindenkinek a maga döntése, én valószínűleg ha tényleg azt látnám hogy már csak szenved a kutya, inkább elaltatnám, de amíg van remény, nem jó temetni.

Ha meg már az altatás mellett döntenék, biztos házhoz hívnám a dokit, hogy az utolsó óráiban ne stresszelje magát a kiskutyám egy rendelőben, hanem szépen nyugiban, a saját helyén aludjon el, úgy hogy a szeretett gazdái veszik körbe.

Sajnálom kedves kérdező, de kívánom, hogy minél több minőségi időt tölthessetek még együtt! Csatlakozom azokhoz, akik azt mondják, ne fogd diétára. Persze ne is etesd túl, de nyugodtan adj neki jutalomfalatot, rágcsát amit szeret. Amikor még aktívan önkénteskedtem egy menhelyen, volt bent egy hat hónapos kölyökkutya súlyos örökletes májbetegséggel. Eleinte minden erővel próbáltuk megmenteni, diétázott, ötféle gyógyszert kapott egy nap, és rám szóltak, hogy mikor kutyasuliba viszem, ne a kedvencét, párizsit adjak neki, hanem zsír- és energiaszegény száraz jutit. Aztán egy nap azzal fogadtak a kenneleknél, hogy legközelebb hozzak nyugodtan párizsit. Így tudtam meg, hogy nincs remény, kegyetlen emlék még most is. Viszont azt hiszem, sikerült boldoggá tennem az utolsó heteit.

Kitartást nektek! Ha már nagyon szenved és csak romlik az állapota, engedd méltósággal elmenni, de addig színesítsd meg a mindennapjait amennyire tudod.

Pedig itt mindenki azt szajkózza,hogy az ivartalanítás megelőzi az emlődaganatot,az ivarszervi daganatokat. Lám,mégsem....

Nagyon sajnálom a kutyádat! Nekem a 8 éves beagle-met kellett elaltatni,szörnyű volt...de már hátrafelé ment a kutya,muszáj volt :((

Ameddig jókedvű,hadd maradjon. Látod te majd rajta,amikor már menne,hidd el!