S. O. S. kérdés! Az alábbi cikkben szereplő kutyát, akit Hevesen kínoztak, melyik menhelyre vitték? Apám azt mondta, ha megtalálom hova vitték, esetleg egy telefonszámot, akkor - ha nem fogadták örökbe - örökbe fogadnánk. (? )

Ő az, ugye? Gabriel, valamelyik nap láttam róla posztot, elkezdtem most keresgélni, úgy tűnik gazdis. De nagyon szép lett volna tőletek, hogy befogadjátok! :)

[link]

[link]

Kérdező, én féltelek téged ettől. Egy ilyen kutyával nagyon könnyű túlvállalni magad, mert sokszor komoly rehabilitációra szorulnak, ami egy dörzsölt kutyásnak is feladja a leckét. Sajnos a családomban pont akad két "mentsük meg a legszerencsétlenebbet!" felkiáltással örökbe fogadott kutya. Bár valamennyit fejlődtek ugyan a gazdi mellett, mégsem sikerült megoldani a lelki problémájukat: mindkettő bizonytalan, mindkettő tud agresszívan viselkedni bizonyos helyzetekben. Érdemes lenne megvizsgálni a témát ebből a szempontból is.

A másik kérdésem az lenne, hogy azt próbáltad-e már, hogy elcibálod az öregedet a helyi menhelyre önkénteskedni? Nyilván az is fontos, hogy szerezettek tapasztalatot minél több különböző temperamentumú, habitusú kutyával és minél több tapasztalatot szerezz, deeeee....

Ha az ember csak képernyőn lát mentett kutyát, akkor nagyon könnyű közömbösnek maradni. És ilyenkor van az, hogy egyre extrémebb eset kell ahhoz, hogy elérje az ember ingerküszöbét, hogy felfigyeljen rá. A személyes élmény az teljesen más. Kötve hiszem, hogy miután az öreged megismert egy hús-vér Fifikét, majd a szemébe nézve azt mondja, hogy nem viszi haza, mert neki félig agyon vert kutya kell, őt meg leadta a gazdája. (Csak nyilván a faterodnak ezt a részét nem kell tudnia.)

U.i.: "szeretném látni, ahogy a választott kutya arca fokozatosan változik meg, hogy a reményvesztett és fájdalmasan csillogó szemeibe boldogság költözik... :/"

Ezért aztán nem kell messzire menned. Tapasztalatból mondom, ezt imádott gazdis kutyák is meg tudják csinálni: rengeteg jó szándékú ember nem tud mit kezdeni a saját kutyájával.