Ti mit tettetek volna? Kutyák vs pár.
Egy sráccal nagyon jóba lettünk. Összejöttünk. Teltek a mézes hetek, többször aludtam nála. Majd mézes hónapokról volt szó. Minden rendben volt, egy dolgot kivéve. Ő fél a kutyáktól. Mondtam neki, hogy nekem két kistestű kutyám van, és ők a gyerekeim, szóval meg kell velük barátkoznia, ha komolyat akar. Félt nagyon, de jött, hogy akkor majd ő megbarátkozik velük. Persze azt hitte a nyakába ugranak a kutyáim a titokzatos idegennek, hát persze hogy nem. Megugatták, mivel se nyávogni se brekegni nem tudnak. A srác inkább kérte vigyem fel a lakásba őket, mert nem lesz jó. Rendben felhoztam. Másnap megint jött, akkor az egyiket megsimogatta. Nagy volt az öröm mindannyiunk részéről. Közben ő kiment külföldre dolgozni. 3 hetet kint, 1 hetet itthon. Az volt a terv, hogy majd megyünk mi is utána a kutyákkal, ha elintézte a kutyás albérletet. Teltek tovább a hónapok. Amikor itthon volt, akkor már-már elvolt a kutyusokkal, lent az utcán botoztak, és az egyiknek a pórázát is fogta már. Teljesen elégedett voltam, szép lassan menni fog ez. Aztán közbe mi meg beszéltük, hogy akkor mikor mehetnénk ki, hogy halad az ügy. Visszament külföldre, majd pár nap múlva felhív, hogy van egy csodás hírem. Na ugyan mi? Jöhetsz ki elintéztem mindent. Tényleg? szuper, mikor? Akár holnap, de ha megvárod, hogy újra hazamenjek, akkor segítek összepakolni meg minden. Megvárom persze. Viszont a kutyák nem jöhetnek. Mi van? Hát akkor mit intéztél? Kutyáim nélkül nem megyek sehova. De csak pár hónapra gyere ki, aztán kihozhatod őket is, elintézzük. NEM! Kutyáim nélkül egy tapottat sem mozdulok. De vigyáznak rá. NEM ÉRDEKEL. Te sem hagynád otthon a gyerekedet, ha lenne. De itt kint nettó 5-6 ezret megkeresnél, magyarországon meg 200nak örülsz. Elmondtam neki, hogy 200ból kijövök. A kutyáim minőségi kaját esznek, megvan mindenük. Lehet, nincs márványból az asztal, sőt még az is lehet néha én is hideget eszem este, de a kutyáim akkor is húst fognak enni minden egyes nap. Szóval köszönöm szépen elég nekem a 200 itthon. Úgy tűnt megértette, vagy inkább csak befogta a száját én már nem tudom. Eltelt pár nap úgy nézett ki rendeződött a helyzet. Megértette, hogy egy napot se megyek ki nélkülük. Aztán nekem esett a szavaival: a kutyáid fontosabbak, mint a szép élet? IGEN CSESZDMEG! Akkor én még kutya sem vagyok? Ha így viselkedsz még egy giliszta sem - kontráztam rá...
Szakítás lett a vége. Nem értette meg, hogy igenis van fontosabb a jobb keresetnél, és egy talán tökjó lehetőségnél..
Én a kutyáimat választottam! Egy percig sem bántam meg!
Ti mit tettetek volna?
Ejj mennyi lepontozás van itt.. csak mire fel?
Én adtam mindenkinek egy zöldet :)
Egyeseknek ez a lepontozgatás az egyetlen örömforrás az életben. Ez ilyen gyakoris jelenség, le kell sz*rni
2. voltam.
Szép döntés volt. :)
Soha, semmiért és senkiért nem hagynám el a két kutyámat. Felelős vagyok értük, én akartam őket, a részemmé váltak. Nem dobhatom el őket magamtól, nem cipők vagy búgócsigák, hogy ha nem kell, berakom egy dobozba "oszt jó az úgy". Élőlények, akik ragaszkodnak hozzám, szeretnek engem és én vagyok számukra a világ.
Ez van. :) Aki ezt nem képes elfogadni, attól érzékeny búcsút kell venni.
Jól döntöttél. Mivel előbb kint volt elintézhette volna,hogy a kutyák is mehessenek. De neki esze ágában sem volt.
Én pedig inkább vagyok egyedül a kutyáimmal,mint olyannal aki fél esetleg nem szereti őket.
Nekem idős kutyám van. Őt nem tudom sokáig egyedül hagyni sőőt. Még hogy munkába megyek annyit vagyok távol az is sok. 16 éves. Pont ma jöttek meg a véreredményei amik nem túl jók. :( Ha gyógyszer mellett romlik az idős kutya akkor tudjuk mi a vége... Na vissza kanyarodva. Volt 2-3 pasi akikkel találkozgattam és nem értették meg,hogy nekem az idős kutyám a legfontosabb 16 éve él velem.Nem utolsó éveire fogom magára hagyni. Volt egy srác akivel tényleg komolyra fordulhatott volna. De ő mondta,hogy 2 hétre ki mennénk külföldre nyaralni. Mondom amíg él a nyuggerem én két hétre semmi képpen sem megyek el..
Felelős vagyok érte bármikor itt hagyhat. Sosem bocsájtanám meg magamnak,hogy nagyban nyaralok elvagyok a kutyám meg itthon meghal. Külföldről még olyan gyorsan haza sem tudok jönni. Mondtam max 3-4 nap és belföld. EZ neki nem fér bele. Na mondom akkor ott az ajtó.
Én is azt mondom aki nem kutyás nem érti ezt meg.
Főleg aki fél és utálja is őket.
17-es.
Írta a kérdező,hogy a párja kiment előbb,hogy intézze a dolgokat és amikor minden sínen van akkor majd a kérdező mehet a kutyákkal.
Mellesleg nem hiszem,hogy bármelyik szülő 3-4 éves gyerekeket,mert egy kutya 3-4 éves gyerek szintjének felel meg. Mondjuk a nagymamára hagynák 1-2 hónapig.
Általában az apuka megy ki elsőnek ő elintéz mindent mikor minden tiszta akkor megy az anyuka a gyerekkel,gyerekekkel. Itt is ez lett volna a kérdező párjának intéznie kellett volna a dolgokat.
De neki esze ágában sem lett volna az a baj!!
Mellesleg ha szeretek vkit elfogadom,hogy családtagnak tekinti a kutyáit. Nem szeretne nélkülük menni.
Hozzá teszem nagyon nehéz olyan emberre bízni a kutyákat akik akár pár napra is vigyáznak rájuk,nem hogy 1-2 hónapig. Ilyen ember nem igazán van. Elég ritka. Max a kérdező szülei. Panzió meg egy vagyon lett volna 2 kutyára 1-2 hónapig.
"... ne erőltesd a háziállatokat, mert az életbe nem lesz így komoly kapcsolatod."
Rég olvastam ekkora baromságot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!