Mit gondoltok azokról az emberekről, akik 5-6 kutyát is tartanak?

Nekem 6 kutyám van jelenleg. Én is mindet befogadtam/mentettem.

Első, Ő a legidősebb(17 éves), 12 éves voltam, amikor 5 éves korában örökbe fogadtuk a helyi menhelyről, ahol 3 éve tengődött, fogalmam sincs milyen keverék, de yorki, palotapincsi tuti van benne. Becsületes nevén Bambi.

Második, egy tacsi mix, 7 éves, 5 évre rá találtam 4 hetesen kidobva egy árokparton(ahol az első kutyusommal épp sétáltunk) télvíz idején(karácsony után 4 nappal). Kobaknak hívom.

Harmadik, szintén talált, koromfekete nj-kau mix, vele komolyabban sulizunk. Jelenleg 3 éves. Zorro a neve.

Negyedik egy vizsla-foxi féle keverék, koromfekete, egyetlen fehér pöttyel a feje bubiján, innen kapta a Pötyi nevet:)

Ötödik egy kuvasz-goldie mix, sintértől befogadott, altatták volna, mert "agresszív". Hófehér, gyapjúbundája lévén és mivel imádja a telet, neve Jeges. 6 éves, tavaly érkezett.

Bocsi, véletlen elküldtem(#11vagyok).

Szóval a 6. szerencsecsillagom egy kis beagle, gazditól hoztam, mert "nem tudták tovább tartani". Őt Jegessel együtt hoztam majdnem, szintén 6 éves, viszont, mint kiderült nem teljesen egészséges, sokat járok vele dokihoz. Valószínű ezért nem akarták megtartani. Pacal volt a neve, mert kiskora óta elég husis(a betegsége miatt), én átneveztem Pocaknak, vmiért esztétikusabbnak láttam ezt a nevet...

Összességében mindig is egy "kutyabzi" voltam, suliban is mindig így hívtak. Más barátaim sosem voltak a kutyáimon kívül. De Ők mindig itt vannak nekem. Most már 2 éve, hogy elköltöztem otthonról, természetesen a kutyusaimmal együtt. Azóta találtam pár havert az új városban, akiknek szintén vannak kutyáik. De ezt csak úgy leírtam. Azt akartam kihozni csak belőle, hogy mint mondtam, engem kutyabzinak hívtak. Szóval én azt veszem észre, hogy bolondnak tartják az ilyen embereket.

8-as vagyok:Igen, engem is mindig bolondnak tartottak azok, akik simán elmentek egy szerencsétlen kutya, macska, madár, stb.mellett az utcán.

Én soha nem törődtem velük, bár rosszul esik az embernek ha olyanért bántják, amiben ő jobb mint a többiek.

Közvetlen családtagokon kívül már nem is igazán jön hozzánk senki, lehet az állatok miatt.

Mindig megkérdezik tőlem: Minek neked ennyi kutya, macska?Néha magyarázom, de van már mikor annyit mondok, nem nekem kellett ennyi, hanem én kellettem nekik.

Egy tökéletes, felelős állattartású világban is lennének állataim, de nem ennyi.De imádom őket, és semmiben nem szenvednek hiányt.