Miért harap a kutyám, ha megfogom a grabancánál?

Ezt a legtöbb kutya, pláne kölyök produkálja. De valóban nem normális.

Ez egy természetes reakció kiskorban, hogy a kellemetlen ingerre válaszból védekező agresszióval felel. És itt rontja el kezdő a gazda, hogy megijed és elengedi a kutyát. Tehát pont te tanítottad meg neki, hogy ha bünteted és ő visszaharap, akkor véget ér a büntetés, megszabadul, nyerhet. Vagyis agresszióval elérheti azt, amit akar. Ebből alakul ki, hogy a kutya egy idő után minden helyzetben agresszióval fog reagálni. Pl. a vizsla nem engedi, hogy rárakják a nyakörvet, a beagle körbeharapja a családot ha rászólnak és hasonlók. Mindnél a gazda tanította meg az agressziót.

Ebből következik, hogy ha megfogod a grabancát, ne engedd, hogy harapjon és addig ne érjen véget a büntetés, amíg a kutya le nem nyugszik, abba nem hagy minden hisztit, visszaharapást.

Az meg, hogy másokkal miért nem teszi ezt, valószínűleg azért lehet, mert velük szemben nem alakult ki benne ez a fajta önbizalom és tanult viselkedés, és mert valószínűleg ők erősebben, határozottabban nyúlnak hozzá. De alap esetben neked kellene nevelni, az a tiszta, ha a gazda csinálja ezeket. Persze egy kutyasuliban ha a gazda nem ért hozzá, kénytelen az oktató is beszállni.

3 hónapos kutyával sokat kell foglalkozni és törődni vele és nem a földbe döngölni.

Egy kutyát kölyökkorában a gazdi egy rokona jól megverte csak úgy szórakozásból, utána egész életében félt az idegenektől. Csak a családtagokhoz mert odamenni.

Ez esetben az oktató tudná benne feloldani a traumát mert úgy tűnik ő okozta. Ő hozzá kapcsolódik elsődlegesen a reflex. Úgy tűnik viszont hogy ő nem ért hozzá...

Nyilván te meg nem tudod bizonyítani hogy ő volt a ludas...

Kutyaovi...meg se lepődöm. Egyik ismerősöm kutyájából is sikerült az egyik kutyaovis trainernek kihozni az agressziót. (gondolom, azért nem mindenhol ilyen bénák, szóval nem vagyok a kutyaovik, kutyasulik ellen, de ez már nem az elő ilyen sztori amit hallok...)

Szóval, ahogy te is sejted, igen valószínűleg a kiképzőnek sikerült traumatizálnia a kutyát. Eleve, ő mint vadidegen nem értem mért büntette a kutyát, a történetből nekem még az se derült ki, hogy miért tette...valószínűleg a kutyának se volt világos.

Ha te is ott voltál, akkor még rosszabb, mert lehet szegény kutyának úgy jött le, hogy te ezt hagytad és nem védted meg, ami meg gyengíti a bizalmat a kutya-gazda között.

Amúgy rangsorról, meg dominanciáról ilyen korán még nem beszélhetünk, az majd olyan 6-8 hónapos korban kezdődik, amikor kamaszodni kezd. A gyakorlatokat, azért érdemes már ilyenkor elkezdeni, (kajába nyúlkálás stb.) hogy később ebből ne legyen gond, rögzüljön és kevésbé kérdőjelezze meg a dolgokat.

Ilyenkor a harapdálások stb. csak játék még, amiről szépen le kell szoktatni, szintén, hogy később ne legyen gond.

Amit viszont te írsz az aggasztó...mert nekem ez félelmi agressziónak tűnik. Ez nem jó. (Ebben igazuk van az oviban.) Az, hogy a saját gazdáját is megakarja harapni, de rendesen, nem játékból, az nagyon nem jó.

Így látatlanba nehéz tanácsot adni, könnyebb lenne, ha látnám a szitut...

A kutya amúgy hogy viselkedik? Máskor nem feszült? Ha közeledsz felé? Ha mögötte vagy? Ha hirtelen nyúlsz felé, hirtelen az arcához, mintha megütnéd összerezzen? Esetleg megfeszül? Nem szokott morog? Ha a nyaka felé nyúlsz?

Igazából arra lennék kíváncsi, úgy amúgy minden rendben van, semmi baj a kutyával, soha máskor nem agresszív, csak ha megfogod a grabancát? Mi van ha csak simán a nyakára teszed a kezed vagy csak épphogy megfogod? Már is harap?

Szerintem már valószínűleg a bizalom is megingott és akkor érdemes ezt az egész grabanc ráncigálást abbahagyni, minimum egy időre, hogy ne stresszeld feleslegesen a kutyát és elkezdeni szépen hozzászoktatni, hogy hozzáérsz a kutyához ott, ahol neki nem teszik. Mivel azt kellene elérni, hogy úgy tapogathasd a kutyát ahogy akarod, a hasánál is stb. a védtelen pontjain is és neki ezt tűrnie kellene. Szerintem a kutya-gazda kapcsolatot kellene inkább építeni, játékkal, sétákkal, foglalkozással ilyesmi, hogy ne az jöjjön le, hogy te is ugyanolyan "kiszámíthatatlan szadista vagy"(a kutya valószínűleg így élte meg), mint az a trainer.

Büntetésre meg keress más megoldást. A fizikai büntetésnek, amúgy is legutolsónak kellene lennie, ha tényleg valami nagyon rosszat csinált. (8 hónapos korig, meg amúgy se célszerű nagyon keményen megbüntetni,/ez vonatkozik a kizárásra, grabanc ráncigálásra, bármire/, nehogy valami életre szóló traumát kapjon)

Szerintem próbáld meg inkább a kirekesztést alkalmazni, vagyis, ha rosszat csinál, mondod neki, a tiltószót, majd egy időre be vagy kizárod valahova, a lényeg, hogy egyedül van, mindenkitől távol. Mivel kicsi, itt se hosszú időről legyen szó. max. 10 perc és csak akkor szabad visszaengedni, ha nem ugat éppen. Utána a stresszt simogatással vagy valamivel fel kell oldani, hogy jelezd már nem haragszol és vissza lett fogadva.

Valamint alapszabály, hogy a büntetés mindig arányos legyen a bűn súlyosságával. (Ez amúgy, mindenre igaz, a grabanc ráncigálásra is) Ha kicsit volt rossz rövid idő, ha nagyon, hosszabb.

Vagy alkalmazhatod a palackozást is, ha mindenképpen valami fizikait akarsz. Ez igazából a "kannázás" kicsinyített változata. (Ezt kutyaoviban is használják) Szóval, fogsz egy fél liters kis palackot teszel bele kicsi köveket (tényleg nagyon picit, hogy ne legyen súlya, csak zörögjön) amikor valami rosszat tesz, tiltószó és rögtön felé hajítod, nem a kutyára célzol, hanem mellé dobod, hogy csattanjon, ezzel kizökkented a kutyát és egy pillanatra rád figyel, meg picit megijed. Egy idő után, már az is elég, ha csak megrázod és már tudja, hogy rossz, amit csinál. Figyeld meg erre, hogy reagál, ha nagyon kikészül tőle, erre is agresszív lesz, akkor inkább ezt is hanyagold és szerintem próbálkozz kirekesztéssel, az nyugisabb, nem vált ki agressziót.

Bárhogy is, ezzel foglalkozni kell! Ez a harapdálás nem maradhat így! Sok sikert! Én ennyit tudtam, most hirtelen, látatlanba írni.