Mi a véleményetek, tapasztalatotok a pitbull, amstaff kutyákról? Tényleg veszélyesek?

Az én amstaffom egy az egyben ez, amit beírtál, kérdező.

Nagyjából semmire sem való, csak arra, hogy bent a házban henteregjen és elviselje a kicsi gyerekeim nyaggatását. :)

(Természetesen nem gyötörhetik és ha a helyére megy, ott nem piszkálhatják.)

Hallgass az előző válaszolódra, nézz utána mire használták őket. Á, megsúgom: bébiszitterek voltak. :)

Viszont tény és való, hogy nagyon keményen kell őket fogni, állatokra az első pillanattól szocializálni kell, mert valóban agresszív tud lenni a jó kutya is, mert dominánsak. Nekem is volt vele néhány harcom úgy 4-5 hónapos koráig, mire megtanulta hányas a kabátja. :)

Egy szó mint száz: jó idegrendszerű kutya, aki jól van nevelve nem veszélyes (engem is egy cuki-muki, jaj de édes spániel támadott meg).

Dehogy azok! :) Persze megfelelően kell szociálni, és nagyon nem kezdőknek való, de egy német juhász vagy egy labrador is lehet veszélyes. Gazdájától és a génektől (hogy nem szenved-e súlyos - általában szaporításból, beltenyésztésből eredendől - idegrendszeri betegségben)

Üdv, eddig 3 amerikai staffordshire terrier és 5 amerikai pitbull terrier gazdája :)

#10

Mint már mondtam, igen, szívesen használták őket viadalokra.

Kutyák ellen.

Embert tilos volt még csak megkapni is, ha ilyen történt azt az egyedet nem tenyésztették tovább.

Ezek a kutyák magas agressziószinttű, kemény, domináns kutyák. És már rég nem szelektálják tudatosan őket arra, hogy emberre ne legyenek agresszívek. Pont elég sok olyan eset van, amikor embert harapnak, emberre támadnak. Nyilván ez a rossz nevelés, nulla szocializáció, rossz tartás miatt van főleg, de ettől még ez egy valós dolog.

Kérdező, nem kell semmilyen uszítás. Untig elég, ha pl nem ismered fel a kutya jelzéseit, apró próbálkozásait és azokat rosszul reagálod le. Vagy ha nincs rendesen kézben tartva, nem tudod leállítani bárhol bármikor. Elég, ha éri egy nagyobb atrocitás a tiédet. Gyakori eset, hogy kamaszkorban neki megy egy másik kutya és ettől kutyázós lesz, ha nincs rendben a kapcsolata a gazdával. Egy terrierrel jó kapcsolatot kialakítani pedig jelentősen nehezebb és valljuk be, sokszor rosszabb munka, mint bármelyik juhászkutyával, társasági kutyával és a legtöbb egyéb vadász kutyával. A bull típusúakra pedig még hatványozottabban igaz ez. Aranyosak, kedvesek, remek.adottságúak, ha értesz hozzájuk.

Tapasztaltként ennyit tudok mondani: nem mindenkinek való.

Valamint egy idézet a Pitbulls and parolees című sorozatból: Ezek a kutyák, amikor kiszabadulnak, nem játszani mennek, hanem a bajt keverni.

"Untig elég, ha pl nem ismered fel a kutya jelzéseit, apró próbálkozásait és azokat rosszul reagálod le."

No, akkor írok egy példát: 3 házzal lejjebb lakik egy amstaff, aki nem tűri, hogy más kutyák morogjanak rá. Mielőtt elkezdenél bőszen bólogatni, hú, milyen igaza van, elmondanám, hogy a morgás nem csak arcoskodást, kihívást jelent. Az enyémhez hasonló félős kutyák, morogva kérnek teret maguknak, ha a sokkal finomabb, első jelzéseiket nem értik.

Egyébként egy tök jól nevelt, kontrollálható, ösztönszinten is lefárasztott kutyáról van szó, de mivel a szocializációjának ez a része kimaradt, veszélyes a többi kutyára nézve.

Kutyás parkban ismertem meg régen egy amstaffot. Hát ilyen bújos, dögönyözhetős kutyát rég láttam. Halál cuki volt, állandóan puncsolt, neki mindig simi kellett. :D Mindenféle kutyával eljátszott, a kistestű kutyákat kifejezetten imádta, mert kölyökkorában sok kistestűvel volt.

Szomszédomnak staffordshire terrierje van. Akárhányszor meglátja az én kutyáimat, egyből ugrál örömében, csóvál, és arcon nyalja őket. Imádja a többi kutyát, pedig amikor az egyik kutyám kölyök volt, mindig a nyakára ugrott, de sosem bántotta, még csak nem is szólt rá.

Úgyhogy nekem jó tapasztalatom van velük. Én még nem találkoztam rossz bulltipusúval,de tudom, hogy vannak. És azt is tudom, hogy mekkora erő van bennük. Ezekkel a kutyákkal jól kell bánni, különben tényleg veszélyesek lesznek. Nem azért, mert alapjáraton dühöngő őrültek, hanem azért, mert elképesztő erejük van, és fájdalombíró küszöbük. Sajnos az terjedt el, hogy ezek veszélyes kutyák, és nem az, hogy a gazdáik voltak idióták.