Melyik a jobb, ha a kutyánk halála után beszerzünk gyorsan egy új kedvencet, vagy várjunk és "pihenjük ki"?

Ez rajtatok áll.

A régi kutya NEM lesz szomorú/mérges/féltékeny ha újat szereztek, neki meg szerető otthont biztosíthattok.

Ha úgy érzitek hogy képesek vagytok egy új családtagot befogadni akkor hajrá, de ha nem az sem baj.

Ahányan vagyunk, annyiféle megközelítése lehet egy ilyen kérdésnek. Mi a probléma? Az esetleges lelkiismeret-furdalás?

https://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__kutyak__8772592-megh..

Szerintem hamar rájössz, hogy az új családtag mindent megtesz majd azért, hogy enyhítse a gyászod. Ne az önző emberi felfogás szerint gondolkodj, és ne engedd, hogy azok ítéljenek fölötted, akik szerint most aztán 10 évig egyetlen szeretetet igénylő élőlényhez sem szabad szeretettel közeledned, mert akkor hálátlan vagy és stb....

Véleményem szerint azok "bánják, ha mielőbb új kedvencet választottak, akik eleve olyan lelki beállítottságúak, hogy nehezen engednek el valakit (bárkit, legyen az ember, állat) . És azok, akik eleve eldöntik, hogy --mintegy pótcselekvésként-- "szenvedni akarnak, vádolni magukat, bűntudatot érezni" akkor is, ha egyébként pont jól tudják, hogy elkerülhetetlen volt, ami bekövetkezett.

Neked is lesz új társad, aki segít hamarabb elűzni a fájdalmat és egy kutyust is szerencséssé tehetsz, mert a gazdija leszel.

Hidd el: az előző kutyus után hagyott űrt sokkal könnyebb lesz "betölteni", ha egy másik kutyus "vígasztalását" is elfogadod ehhez. Én nem bántam meg, hogy 3 hónap után új kutyám lett. És mielőtt valaki beszól itt, hogy "érzéketlen, hálátlan dög" vagyok, jelzem, hogy ez (messze) nem azt jelenti, hogy az előző családtag egy törölt fájllá válik.

(bár akinek ezt magyarázni kell, azok ettől egyszerűbb történetet sem értenek)

Mint fentebb írtam: nem szabad úgy tekintened az új kutyusra, hogy minden mozdulatában, tulajdonságában, megnyilvánulásában az előzőt kutyusodat akarod felismerni.

Ha elfogadod, hogy minden kutyus önálló egyéniség és nincs két egyforma, akkor szerintem jó, ha mielőbb új családtaggal egészíted ki a családi kört.

És örülni fogsz, amikor újra sok bajon átsegít, hogy önzetlen szeretet vár haza, nem csak a 4 fal.

Ezt a kérdést szerintem csak te válaszolhatod meg, hiszen ez is egy olyan dolog a sok közül, ami "fejben dől el".

Emberfüggő. Lehet, hogy egy új kutyus segítene begyógyítani a sebet, amit az előző ejtett a halálával. De van aki meggyászolja, aztán utána később új kedvencet keres.

Én személy szerint még nem éltem át ilyet, mert világéletemben mindig volt több macskánk is, így ha valamelyik elpusztult, akkor is volt másik, aki 'vigasztalt'.