Neveléstanulás vagy másik kutya?
Barátommal nem rég költöztünk külön a szülőktől véglegesen. Saját ház, kerttel. Eljött a kutyaválasztás ideje. Eddig is sokat jártunk a közeli sintértelepre. Vidékre költöztünk, a legközelebbi sintértelep 30 km, város, ahol kutyaiskola lenne, kb 50 km.
Szóval úgy gondoltuk, hogy kiviszünk mindig pár kutyát (mindig mást) sétálni, hogy megnézzük, kivel passzolunk. A dolgozók is örülnek ennek, hiszen kicsit lenyugodnak a kutyák.
A mai nappal minden kutya sétára került. Megmondom őszintén, volt 4 kutya, akiket megszerettünk. Egy német juhász, egy juci keverék, egy fekete semlegesfajtájú és egy fekete-fehér idős maci.
Az alkalmazottak azt mondták, minden kutyát kivihetünk. Nem is nagyon törődtek velünk, mert már kb 3 hónapja oda járunk. És utolsónak kivittünk egy bull típusút. Mondanom sem kell, hogy felrobbantotta az egész eddigi véleményünket, ő lett az első.
Viszont itt jön a feketeleves. Mikor visszamentünk, az egyik etető szinte kitépte a kezemből, mert ez a kutya nem mehet ki a kenneljéből. Leadott kutya, 5x harapott családon belül, és ez 2 külön család. Egyszer már volt a sintérnél, aztán örökbefogadták, de visszahozták, mert nem tudták megnevelni. És emellett kutyákat is ölt.
A kérdésem az lenne, hogy szerintetek nagyjából kezdő kutyásként érdemes belevágni a befogadásba? Vagy mondjuk le róla, és keressünk egy olyan kutyát, aki bár nem az első helyen van a szívünkben, de nem lesz vele bajunk?
Esetleg ha szerintetek csináljuk végig a kutyával, hogyan lehet megtanulni a fontos dolgokat? Könyveket és videókat szeretnék olvasni/nézni.
Kérlek ne negatív kommenteket írjatok, csak a véleményeteket bunkózás nélkül, inkább sok-sok érveléssel egybekötve. Nem fogok senkivel vitatkozni, és a döntésben úgy sem lesz meghatározó, de valamennyit segít :)
24 és 27 évesek vagyunk, bár gondolom ez nem fontos. Nekem kuvasszal van tapasztalatom(nem hamis), barátom tacskó és havanese mellett élt.
Azt tanácsolom, hogy ne vállaljátok be a kutyát! Mivel fiatalok vagytok, gondolom, a gyerekvállalás is téma lesz. A kutya falkában él, komoly hierarchiában. Ha bármelyikőtök lesz nála a falkavezér, akkor a gyereketek lesz az alattvalója. Ha meg a kutya túlnő rajtatok, még rosszabb le.
Félés nélkül nem tudjátok majd kiengedni a gyerekeiteket az udvarra játszani.
Hát idős kutyát ne mégha a világ legártatlanabb kutyája sem azért mert szegénynek már lehet hogy nincs sok és akkor megint ott vagy hogy kell egy új kutya. De persze ebbe lehet az is szép hogy az utolsó idejét boldogság és szeretetben tölti el. Az bull típusú haver meg pont azért ilyen mert szarnak szegényre. Hát nála alapvető hogy jó suli és jó oktató. Szocializáció és sok foglalkozás. Kezdetben ajánlott a szájkosár de ezt valószínűleg az oktató majd elmondja. Tehát ha kutyázni szeretnél akkor vele fogsz bőven. Nem lehetetlen "betörni" csak foglalkozni kell vele egy biztos kézzel. Az hogy ölt kutyát az nem meglepő. Az összes kemény kezet igénylő kutyából kijön ez ha nincs velük foglalkozva de kijöhet szinte mindből persze a saját súlycsoportjukban. Mivel pl egy pincsi nem fog egy kau-t megölni. Amúgy arra sincs garancia hogy a többi kiválasztott kutyának nincs valami olyan amire bekattan tehát foglalkozni kell az összessel.
Az hogy befogadjátok az azon múlik hogy szántok-e rá elég időt és hogy hisztek is benne annyira. Ha nem akkor ne. Csak lesz egy rossz élményetek a kutyázás terén ami végig fog titeket kísérni mindig az életetek során.
Hát a lexikális tudás fontos hogy legyen egy látásod a témában de konzultálj egy kiképzővel na meg a suliban is sokat fogsz tanulni. Én a mai napig tanulok a kutyáimtól pedig mindig volt mellettem kutya.
A nem hamis kuvaszt az ne használd mert arról van egy véleményem és ezt mondom úgy hogy 40 éve kuvasszal élek.
# 4 vagyok
#1 nem értek veled egyet mert ha mondjuk befogadnának egy gyereket akkor ott már az ember el tudja érni azt hogy a gyerek a kutya felett áll. (Persze ilyen kutya esetében ez azért hosszú idő már az hogy a kérdezőéket elfogadja) Az meg alapszabály hogy kutyát nem hagyunk kicsi gyerekkel legyen bármilyen a kutya. Én sem hagytam soha a gyerekeimet a kutyáimmal( pedig maximálisan megbíztam/megbízok bennük) amíg kicsik voltak de ma már nem probléma.
Persze időnk lenne, és valamilyen szinten tetszene is ha egy kutya miáltalunk nevelődik. Gyerekünk nem lesz, sajnos.
A másik gond, amit írtam,hogy 50 km-re van a legközelebbi kiképző, így sajnos maximum havonta 1x tudnánk sulizni. Ezért is kérdeztem, hogy meg lehet-e tanulni "elméletben" a dolgokat... aztán azokat felhasználni a gyakorlatban is. Mondjuk szüleim szerint ostobaság, mert hát hiába megtanulom, mit hogyan, lehet a gyakorlatban odakap nekem, és teljesen másképp viszonyulok a dologhoz, mint ahogyan azt elképzelem. Mert ez a sok támadás sem véletlen. :( pedig velünk nem volt ilyen, bújós volt, kicsit félénk, de mikor láttuk, hogy nem engedte el magát, kicsit tovább mentünk, futottunk, és feloldódott.
Én is a nemre adnám le a voksom. Havi 1 kutyaiskola nagyon kevés lenne, egy problémás kutyához, főleg az elején úgy, hogy rehabilitációs tapasztalatotok nincs is. Esetleg ha kutyaiskolábajárás helyett házhoz tudna menni a kiképző gyakrabban, főleg az elején akkor talán még egyszer átgondolnám, de enélkül sajnos nem.
Az előéletét gondolom nem ismerik a harapáson kívül, így azt sem tudni hogy mi válthatta ki ezt. Ha véletlen újra kiválltanátok ezt nála és egyedül vagy otthon akkor azért elég komoly károkat is tehet benned. Arról nem is beszélve, hogy mivel kutyát is ölt már így a sétákkal is fokozottan kell vigyázni és nyugodt lelkiismerettel sosem engedheted majd el. Bármennyire is megtetszett a kutya és szeretnétek megválltoztatni az életét, nem biztos hogy a sajátotok kockáztatásával kéne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!