Mit gondoltok a labradorról?

Szerintem a világ legjobb fajtája :)

Nekem 2 van, az egyik kölyökkora óta velünk van, a másikat tavaly fogadtuk örökbe. 6 és 7 évesek. Igazából ennyi idősen is olyanok, mint kölyöknek, imádnak játszani, a gyerekeket, és nagyon sok mozgásra van szükségük. Mi a Duna parton lakunk, így van lehetőség folyamatosan "úsztatni" őket, ami egy vízi kutyánál nem hátrány :)

Árban szerintem 35-40 ezertől fölfelé.

Mindenre megtanítható, még felnőtt korban is.

Kaja: napi 0,5-1kg között, attól függ, hogy milyen nemű, mennyi idős és ivartalanítva van-e. Hízásra nagyon hajlamos fajta, a kajára nagyon figyelni kell, illetve diszpláziára is nagyon hajlamos, ezért olyan tenyésztőt válassz, aki szűrette a felmenőket.

"Árban szerintem 35-40 ezertől fölfelé."

Szerintem több lesz az, inkább 100 és afelett. De ha félre teszitek néhány hónapig azt, amit amúgy is a kutyára költenétek, nem gáz összegyűjteni az árát.

"Mit gondoltok a labradorról?"

Kövezzetek meg, én nem szeretem őket. Az, hogy "sokáig megőrzik a gyermeki énjüket" azt is jelenti, hogy kajlák és hebrencsek, amit sok mindenki imád, sokaknak nem gyere be (hát nekem pont nem). Ja és nagyon nyomulósak tudnak lenni. Amit persze a legtöbb gazdi észre sem vesz (csak pislog, mint béka a miskolci kocsonyában, hogy szegény Buksival senki sem akar szóba állni, pedig milyen lelkesen ismerkedne).

Határozottan nem buta kutyák, viszont kérdés, hogy mihez vagy szokva, egy terrier vagy egy uszkár "okossága" eléggé más, mint egy retrieveré. Első kutyának ajánlott, egyébként gyerekek mellé is (amennyiben az összes behívható, tiltható), mert fajtajellegéből adódóan puha a szája (mivel sértetlenül kellett visszavinnie a lelőtt madarat a gazdinak, nem használhatja úgy a fogait, mint egy német juhász, akinek édes mindegy hol lyukad ki a betörő). Viszont azt ne felejtsük el, hogy aktív, nagy mozgásigényű kutyáról van szó, akinek szintén aktív családra van szüksége, mégpedig olyanra, akik viszik magukkal túrázni, tópartra, nyaralni, síelni, fagyizni, bandázni és nem csak a kondenzcsíkot látja belőlük, ahogy elhúznak nélküle. Nyilván ez úgy kivitelezhető, hogy baromi jól szocializáljátok (első kutyához kutyaovi, később kutyasuli erősen ajánlott) és el tud igazodni az emberek világában: szabad bejárása van a házba, szobatiszta, nem rág, nem lop, nem borogatja a kukát, nem mászik fel az ágyra, ha nem szabad stb. Szóval aktív családnak megfelelő foglalkozás, tanítás mellett tök jó kutyák.

Először is, mindenképp tenyésztőtől vegyél, kennelből, nem 30 000-ért egy szapistól. Pár kennel a sokból:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Ára 100 000-200 000 ft között mozog, persze ettől lehet kapni drágábban is.

És tapasztalatom és véleményem a labikról:

Van a családban egy labrador (nem az enyém, rokonoméké) . Kisgyermekes családban él. Most lehet lepontozni, de én sem tartanék labradort. Pontosan azért, amiért mások beleszeretnek. Nekem túl komolytalanok, "lassan nőnek fel" , örök kölykök. Én szeretem az összeszedett, komoly, nyugodt kutyákat. Megfelelő nevelés, fárasztás mellett a labrador sem foglya neked szétszedni az egész lakást, de kétségkívül nem az a "kertbekicsapomosztjóvan" fajta. Komoly fárasztást igényel. Futni kell vele, túrázni, úszni, apportozni, sportolni. Csak is aktív családnak való, különben mindenki élete szenvedés lesz (mind a családé, mind a kutyáé) . Nagyon ragaszkodó, gazda centrikus, nem lehet csak kerti kutyaként tartani, ahol alig látja pár órát a gazdáit. Hajlamosak tolakodóak, durvák lenni másokkal. Ezt nem úgy kell érteni, hogy kilyukaszt, "csupán" ugrál, leteper, mindig, mindenhol ott van, azzal is barátkozik akivel nem kéne. Ez megfelelő neveléssel korrigálható. Rokonomék labradorja csak ki van csapva a kertbe, én szoktam néha elvinni sétálni, de nem tudom sokszor, mert nekem is van 2 kutyám. Az a kutya valami borzalom. Tele van energiával, nem vezetik le neki, egész nap a kertben van, rombol, sétánál húz, mert minden új neki, ha kutyát lát (akár kerítésen belülről is) őrjöng, nem lehet megfogni, mert vergődik, ugrál, mindent elkap, megkerget. Ez mind a hiányos szocializáció és a rossz nevelés, kevés foglalkozás eredménye. Ez van, ha nem jut elég idő rá. Én nem mondanám átlagon felülien okosnak, pusztán szeret és tud együtt működni a gazdával, de teljesen átlagos az intelligenciájuk. Mivel mindig a gazdi szavát lesi (nekem ez sem annyira jön be, de ízlések és pofonok) könnyen tanul. Alapból nem rosszindúlatúak, de nagyok, egy kisebb gyereket simán feldöntenek, véletlenül is. Szóval én 12 év alatti gyereket nem hagynék vele felügyelet nélkül (de semmilyen kutyával nem) . Rokonomék labradorja a gyűrődést azért bírja, 2 gyerek van, puszilgatják, ölelgetik, húzzák-nyúzzák, de látszólag nem is érdekli, sőt még élvezi is. Ajánlott vele kutyaovi, suli is és megint hangsúlyozom, hogy sok-sok fárasztás.

Aranyos, de nekem tul hebrencs. Hiába az ovo suli, egyszerüen egy nagy gyerek.

Persze, végtelenül emberbarát (a betöröt is ugrálva fogadná), de tul sok.

Nyomul, ugrik, nyálaz, ha nincs rendesen ranirva és 8-9 évesen is kölyökmod viselkedik, az nem vicces.

Egy pillanatig nem agressziv, de ha a 30 kilos kutya ugrik rád játékbol, az kellemetlen, ráadásul borzasztoan rombol ha nincs fárasztva.

Nagynénéméknél volt, ezek a tapasztalatok rola - föleg mivel rám pl nem is hallgatott.

Szoval nagyon nem a "kicsapom a kertbe aztán csá" kutya.