Milyen kiskutyát válasszak? Feltételek lent.

"Alapvetően nem vagyok agresszív, így nem szeretnék egy nehezen kezelhető kutyit sem. "

Ha azt hiszed, hogy egy nehezen kezelhető kutyához agresszív kell legyél akkor te tényleg nem agresszív vagy hanem idióta.

A kérdésedre pedig visszatérve szerintem bármelyik idősebb kistestű menhelyi kutya ideális lenne számodra. Nekik már nem kell olyan sok mozgás, játék és a nyolc óra távollétet is kibárják.

Kölyök kutyát pedig 2-3 óránként ki kéne vinned, hogy szobatiszta legyen és kezdetben rengeteget foglalkozni mert ők 1-2 óra pihenés után teljes energián vannak és bár van alacsony energiaszintű kutya, de a kölyök kutyák közül az összes folyamatosan pörög.

Hozzánk menhelyről jött egy 4 éves tacskó-yorki keverék, lassan 3 éve. Tud pörögni, ha kell, de alapjában véve pont az a nyugis "elvagyok a kanapén" típus amit leírtál. Kutyasulit jártunk, mert a szocializációja a béka segge alatt volt, rettegett mindentől és félt a fajtársaitól.

Kölyökkutyát menhelyen is találhatsz, de talán kevesebb macera egy felnőtt. Persze velük is van munka, szobatisztaságra kell őket is nevelni, de talán gyorsabban alkalmazkodnak hozzád.

Kedves első, ha már ötödszörre mondasz el valamit a kutyának és még akkor is játssza a süketet akkor bizony jól jön az agresszió. Nálam bizony előfordult már, hogy az erdőben sétálva talált valami nagyon büdöset a fent említett nebántsvirág, gondolta belehempereg, és szólongathattam én akárhogy. Egy "k****anyádgyereideazonnal" meg a felé repülő textilpóráz bizonyult hatásosnak. Előfordul. És akiben nincs meg egy fajta agresszió, amire a kérdező is gondol, az nem tud ilyen esetekben hiteles lenni a kutya szemében.

"Agresszió (a latin agressio szóból, jelentése: támadás) minden olyan viselkedésforma, amelynek célja másnak testi sérelmet vagy kárt okozni (a fajtárs eltávolítására irányuló magatartás).

Etológiai értelemben agressziónak nevezzük azt a viselkedésformát, amikor fajtársak megpróbálják egymást valamilyen erőforrás közeléből eltávolítani, illetve megakadályozni, hogy a másik egyed a forrást elfogyassza.

Az ember esetében a sikeres agresszió a másik élőlény elleni erőszakos cselekményben valósul meg. Az agresszió ezenkívül irányulhat tárgyakra (rombolás), illetve az elkövetőre saját magára is (önagresszió). Az emberi agresszióval a pszichológia foglalkozik. Az agresszió a társas interakciók különböző elméleteinek elsődleges kutatási tárgya. Freud pszichoanalitikus elmélete az agressziót mint drive-ot tekinti, míg a szociális tanuláselmélet mint tanult választ vizsgálja." Forrás: [link]

"Az hogy nem vagyok agresszív, arra értettem, hogy van olyan fajta kutya, amihez igen is egy erős egyéniség kell, különben a fejére sza..ik"

Nem agresszió kell hanem határozottság és következetesség. Amiről te beszélsz az még köszönőviszonyban sincs az agresszióval. Ha agresszióval nevelsz egy kutyák akkor az szintén agresszív lesz vagy félelemből fog engedelmeskedni, azonban egy jól nevelt kutya ezt tiszteletből teszi. Remélem érzed a kettő között a különbséged.

A kérdésedre pedig megkaptad a válaszom az előző hozzászólásomban is de látom annyira megsértődtél, hogy addig már el sem jutottál. Talán ha már így dobálod a szavakat akkor a jelentésükkel is tisztában lehetnél.

A saját magam (már-már negatívba hajló) energiaszintjéből kiindulva Cavalier King Charles spániel, Shih-Tzu, máltai, nyugodtabb bichonok (belőlük azért ismerek agility pályára valót). Vagy ha bírod a nyomott orrúakat, akkor mopsz, francia bulldog.

Vagy menhelyről egy kis-közepes testű keverék, legalább 4-5 éves. Persze egy-két alapdolgot valószínű ugyanúgy le kell vele zongorázni, mint egy kölyöknél: szobatisztaság, alapvető pórázhasználat, bombabiztos behívás, esetleg kutyákkal, macskákkal, emberekkel, kukás autókkal való viszony - bár ez nem szentírás. Mentett kutyám van, ő első pillanattól kezdve szobatiszta, viszont a kutyákkal való viszonyát rendbe kellett tenni (nem félt tőlük, csak rohadtul nem kért belőlük). Unokatesóm mentettkéjével (ugyanaz a gyepmesteri telep) ilyen gond nem volt, viszont neki kellett néhány hét, amíg rájött a szobatisztaság lényegére.

Viszonylag kis mozgásigényűek a bulldogok (de drágák, és sok egészségügyi problémájuk lehet), az agarak (bár hitetlen, de kifutják magukat napi egyszer a séták során, utána ideális kanapékutyák). Vagy lehet tipikus szobakutya is, mint pl. bichonok, törpe uszkár (kozmetikaigényesek).

Első körben érdemes ellátogatni több menhelyre is, és érdeklődni a gondozóktól az ottani kutyákról. Sokszor vannak kölykök is, de nekik még nem látható előre a természetük, sokszor a méretük sem. A már felnőtt kutyusokról viszont nagyjából lehet tudni, hogy milyen a jellemük, mennyire aktívak, mennyire könnyen kezelhetőek. A gondozók segítenek igényeidnek leginkább megfelelő társat találni.

Ha nem sikerül az "álomkutyát" megtalálnod, akkor a javasolt fajták közül még tudsz válogatni.

Ezt az oldalt tudom ajánlani: [link]

Van sok gazdikereső cukorfalat.