Fürdetés után morognak egymásra a kutyáim. Miért kapnak össze folyamatosan?
Sziasztok!
Két Golden Retriever kutyusom van 3 év közöttük a korkülönbség, mind a ketten fiúk.
Voltak kezdeti nehézségeink, a nagynak időbe telt míg elfogadja a kicsit. Most, hogy a kicsi is beért kezdem észrevenni, hogy ő dominál. Sokszor marakodnak, általában a kicsi kezdeményezi. A nagy volt más lány kutyussal, a kicsi még nem. Létezne, hogy azért ennyire ingerült a kicsi mert ő még nem volt lány kutyussal?
Azért döntöttem úgy, hogy most innen kérek segítséget mert az előbb fürdettem meg őket. A kicsivel kezdtem, amint befejeztem majdnem, hogy neki ment a nagynak, morgott rá, a nagy szaladt előle. Jól gondolom, hogy azért lehetett most ez mert a fürdetés miatt más volt a szaguk? Pár percre rá megfürdettem a nagyot azt hittem, hogy akkor ha ugyan olyan szaguk lesz nem lesz már gond, de tévedtem. A kicsi változatlanul morog a nagyra, ha nem szólok rá biztosan egymásnak ugranak (tudom hagyni kell, hogy lerendezzék egymás között) de egyszerűen nem bírom végig nézni ahogyan a két szeretett kutyám így viselkedik egymással. Mit tehetek én? Máskor is össze szoktak kapni ami szerintem normális de mostanában egyre sűrűbb, vérezni is szoktak egy-egy összekapás során. A szívem szakad meg ahogyan látom, hogy a nagy fél tőle, nem mer oda jönni hozzám mert a kicsi ki szeretne sajátítani (ilyenkor rászólok és simogatom a nagyot is, nem tudom ezzel segítek-e ) hátrahúzott fülekkel figyeli a nagy a kicsit amikor a közelében van. Most bezártam őket a helyükre és figyelem őket, kb 4-5 méterre fekszenek egymástól.
Köszönöm a válaszokat előre is!
Ez nem úgy működik hogy majd rendezik egymással aztán vagy túlélik vagy nem. Rettentő neveletlenek a kutyáid és nincs tiltva náluk ez a negatív viselkedés, pedig ez a te feladatod lenne. Eleve nem szabadott volna úgy kölyköt hozni anno a házhoz hogy a nagyobbik nincs rendesen szocializálva.
És ez a legnagyobb hülyeség hogy azért van konfliktus mert a nagyobbik fedezett már, amihez gratulálok hogy szaporítod felelőtlenül a kutyádat, tényleg. De a kutyák nem emberek, ők ezt nem tartják számon és a nagy sem újságolja a kicsinek hogy "hé képzeld én már fedeztem" és a kicsi sem érzi rajta. Viszont mivel nincsenek ivartalanítva ezért frusztráltak is, ami biztos hogy rájátszik két nem megfelelően szocializált kan esetében.
Azt tanácsolom hogy ivartalanítsd mindkettőjüket, mindenképp mérséklődni fog az agressziójuk és a frusztráltságuk de ez nem fog megoldani mindent, menj velük kutyaiskolába vagy hívj házhoz kiképzőt. Ha ennyire a szíved szakad meg hogy folyamatosan verekednek erre előbb kellett volna már gondolni, ez nagyon nem oké hogy sérüléseket is okoznak egymásnak.
Először is nem értem miért kell ilyen lekezelő hangnemben válaszolni, nem ismered a hátterét a történetnek de ítélkezel.
Másodszor, mind a két kutyám jól lett nevelve a nagy a kicsi érkezése előtt rengetegszer volt más kutyák társaságában az volt neki szokatlan, hogy a kicsi itt maradt vele és nem érthette a helyzetet, hogy eddig egyedül volt, semmi másban nem volt gondja hamar el tudta fogadni és megszerették egymást. Más goldi tulajdonosok azt mondták, hogy a legtöbb összekapás, morgást hagyni kell, hogy lerendezzék egymás között és nem pedig közbe kell lépni. Mind a ketten német-svájci vérvonalú fajtatiszta kutyák, a fedeztetés is normális keretek között zajlott de ezt inkább fel se veszem. Eddig nem lépett fel probléma közöttük csak az elmúlt egy hónap volt különös. Az iskola az egyetlen használható azért a válaszodban amit köszönök .
Mind a kettő törzskönyves, szűrt, tenyészszemlézett tenyésztési célra szánt kutya akit egy ugyanilyen szukához engedtetek oda akinek a gazdájának van kennelneve és törzskönyvezteti a kölyköket? Gondolom nem, úgyhogy nem lekezelő voltam csak őszinte, minden ami ettől eltér szaporításnak számít és egy ilyen túltenyésztett fajta esetében nagy komplikációkkal jár.
A nevelt kutyák pedig nem verekszenek össze és nem morognak egymásra, nem marják egymást véresre. És most írtad le a történetüket úgyhogy e szerint ismerem a háttérsztorit, gondolom azért írtad le hogy segíteni tudjunk. Hát segítettem, ha nem tetszik is sajnos ezek a tények, elhiheted hogy csak jót akarok a kutyáknak. Miért nem szeretnéd ivartalanítani őket ha olyan fontos a jólétük?
Ha hirtelen jelentkezik ilyen agresszív változás egy kutyában, az elsõ, hogy állatorvos. Lehet valamilyen testi baja, amitõl frusztrált, ezért marja el mindig maga mellõl a másikat, tekintve, hogy lehet hinni annak az állításnak, hogy mindkét kutya jól szocializált, nevelt (kannak nem kéne kanra ugrania, ha tényleg jól szocializált, csak azért mert egynemūek). Amúgy meg egy új jövevény (legyen az másik kutya, vagy gyerek) megismertetése sose úgy zajlik, hogy összeengedjük õket és valahogy megoldódik. Növelni kell az együtt töltött idõt és mindig pozitív élménnyel zárni.
Amúgy meg "látatlanban" nehéz segíteni. Elõször rá kell jönni, hogy mi indítja be a kicsinél ezt a viselkedést (trigger). Onnan lehet rá nevelni (ellenkondícionálással, stb). Így nem csak egy tüneti kezelést kapsz a végére, hanem a valós gondot oldottad meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!