Hogy taníthatom meg a kutyámnak, hogy ne kaparássza az ajtót?

A kutya társaslény. Amikor magunkhoz veszünk egy kiskutyát, akkor időt szánunk arra, hogy megtanítjuk neki az egyedüllétet. Ez nem úgy megy, ha ma megjött Morzsi, én meg holnap 12 órázok. Meg kell vele értetni, hogy a gazdi elmegy, de semmi gond, vissza fog jönni. Most került hozzátok, nem ismer titeket, nem ismeri a környezetét, jó hogy fél amikor egyedül van.

Amit tehetsz, hogy mielőt magára hagyod,hogy jól kifárasztod. Egy hosszú, tempós séta megteszi. Utána egy kis tanítgatás, három hónaposan egyszerűeket, mint ül fekszik marad, stb. Esetleg még adhatsz neki rágókát, hogy tudjon mit rágcsálni amikor unatkozik.

"Nagyon fontos, hogy kölyök esetében az első napok sírását ne keverjük össze a szeparációs szorongással. Ilyenkor csak annyiról van szó, hogy a kutyusnak hiányzik a megszokott környezete, az anyja és a testvérei. Ha nem akarjuk elrontani az elején, a legjobb, amit tehetünk, hogy nem vesszük figyelembe a sírást (még ha ezt nehéz is kibírni), nem simogatjuk, és nem vesszük ölbe a kutyust minden egyes nyüszítésnél. Az állandó babusgatás mellőzésével elkerülhetjük, hogy később bepánikoljon, ha egyedül hagyjuk, illetve azzal is csak jót teszünk, ha már a kezdetektől fogva tudatosítjuk a kutyában, hogy mi vagyunk a főnökök." (kisallatorvos.hu)