Felnőttként összekerült kankutyák egyikének domináns viselkedése az idővel mérséklődni fog?

Igen, rászólunk, amikor látjuk. Igyekszünk azt a hatást kelteni benne, hogy védjük a másik kutyát, úgy olvastam, hogy ezt teszi a falkavezér. Olyan jó lenne erről részletesebben olvasni, ha tud valaki ajánlani könyvet, írást, kérem írjon. A neten csak leírást lehet találni, de hogy hogyan cselekedjünk, mit tegyünk arról keveset.

Nem sikerült őket együtt tartani. Konkrétan meg akarta ölni az itthoni kutyát a hazahozott, nem akarta elengedni, nem egy sima összekapás volt. A jelenlétünknek köszönhetően felületi sebeken kívül nem okozott neki kárt, azok pedig begyógyultak szerencsére. Azóta olvastam a kaukázusi fajtáról, hogy a kan kutyát nem ajánlott más kan kutyákkal együtt tartani, mert ez lehet a vége. A fajtára ez kifejezetten jellemző. Csak azért írom le, hátha más is okul belőle. Figyelni kell a jelekre, a morgásra, a kutyák viselkedésére. A támadás előtt be akart ülni az autóba a kutya, elbújni, ő már tudta, hogy a levegőben volt a feszültség. Mi annyira szerettük volna együtt tartani a két kutyát, hogy ezeket a jeleket figyelmen kívül hagytuk. A kutyák most külön laknak, szent a béke, nem találkoznak. Nekünk így nehezebbnek a mindennapok, de nincs mit tenni, szeretjük őket. Traumatikus élmény maradt számomra a fent említett esemény, de úgy látom a kutyát nem viselte meg, ugyanolyan bohókás, boldog kutya, amilyen volt.